A levegőben sétál és motorozik

Szerző • 2018-06-15 • Hírek, Közélet A levegőben sétál és motorozik bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva44

Édesapjától tanulta ki a légtornász szakmát. Simet László a cirkuszban nőtt fel, és évek szívós munkájával bebizonyította, hogy a levegőből is meg lehet élni… Különleges produkcióival rendszeresen járja a világot, mindenütt izgalmas perceket szerezve a nézőknek. A csipet Simet család lélegzetállító műsora az óriás szemaforon világszám. A családfő, ahhoz képest, hogy rendszeresen a fellegekben jár – mint például a Soleil cirkuszban vagy a londoni olimpia zárónapján a Wembley stadion felett kifeszített kötélen –, nagyon is „földön járó” ember. Kerületünkben él, a Királyhágó utcában – már, ha itthon éppen van.

Érdekes és izgalmas szakma az öné, valahányszor fellép, lenéz a nézőkre, de mégsem nézi le őket…

– Bármi elmondható rólam, de azért, mert gyakran járok a fellegekben, az biztosan nem, hogy nagyképű lennék, én a kötélen is a realitás talaján járok – mondja Simet László légtornász. – Ez a hivatás egyébként alázatra is tanít. A cirkusz világában nőttem fel, ahol nem lehet nagyképűsködni, főleg nem hibázni, mert könnyen az életünkbe kerülhet. Néha azonban elgondolom, hogy nincs szebb halál egy színésznek, mint a színpadon meghalni, nekünk, artistáknak, pedig a porondon, vagy mint Karl Wallenda, aki két magas épület közt zuhant le – nem sokat szenvedett szegény. Persze ezzel várjunk még egy kicsit…

Épp a közelmúltban zuhant le egy légtornász az egyik külföldi cirkuszban mindössze négy méterről, és életét vesztette.

– Hallottam róla, de nem ismerem a részleteket. Sajnos elég egy kis hiba, és megtörténik a tragédia.
Volt már életveszélyes helyzetben a levegőben?

– Ha arra gondol, hogy zuhantam-e már le, akkor az a válaszom, hogy nem, hiszen láthatja, itt vagyok. Ennek ellenére többször voltam életveszélyben, de a rutinom és az életösztönöm megmentett, zuhanás közben ugyanis elkaptam a kötelet, majd mintha mi sem történt volna, folytattam tovább a produkciót. Toronyból még sosem estem le a kötélről, de a cirkuszban légtornászként többször is, szerencsére mindannyiszor megúsztam.

Elszáll a félelem

Nem nő a félelme, ahogy növekszik a magasság, amelyben sétál vagy motorozik?

– A félelem arra való, hogy legyőzzük. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sose félek, de ez egészséges félelem, ami elszáll, amikor már fent vagyok a kötélen. Minden helyszín, előadás más. A legnagyobb probléma az, hogy a toronykötéltáncnál nincs lehetőség próbára, felmegyünk, és már kezdődik is a műsor. Az első tíz lépésig, amíg le nem tesztelem a kötelet, van feszültség bennem, de utána már élvezem. Nagy tisztelettel kell lenni a magasság iránt.

A „nagy tisztelet”, illetve a séta közben van ideje kicsit széjjelnézni?

– Nem viszem túlzásba, de azért szétnézek, persze az emberek ijedt arcát nem látom élesen, hál’ istennek.

Mi van akkor, ha a legnagyobb koncentráció közben rájön önre a köhögés vagy a tüsszentés, esetleg egy légy száll az orrára?

– Na, ez az utóbbi a nagyobb gond. Különben a drótkötél a legjobb orvos, odafent minden betegség elmúlik. Ha hiszi, ha nem, még egyszer sem kellett a magasban tüsszentenem vagy köhögnöm.

Nem ússza meg még egy laikus kérdés nélkül. Ehhez a szakmához jó idegzet is kell, azaz semmin nem idegesítheti fel magát. A kötéltáncosnak kötélből vannak az idegei?

– Azt nem mondanám. Engem is érnek bosszúságok, még a produkció előtt is, ilyenkor nagy önuralomra van szükség, hogy megnyugodjak.

A feleségével dolgozik együtt, ki van szolgáltatva neki, tehát nem érdemes összeveszni vele…

– Bizony nem, bár éppen külön utakon kezdünk járni, a kezében van a sorsom, ami persze fordítva is igaz. Olgával már másfél évtizede dolgozom együtt, s két gyermekünk is van.

Nem gazdagodott meg

Sosem volt tériszonya?

– Nem, de amikor tizennégy évesen elkezdtem gyakorolni, először négyméteres magasságban, kikötés nélkül, és lepillantottam, azt kérdeztem magamtól: kell ezt nekem csinálni? Egy hét múlva már nem tettem fel ezt a kérdést, és azóta sem. Eldőlt a sorsom.

Monte-Carlóban Chaplin fiával
Simet László Monacóban, a világ egyik legrangosabb cirkuszfesztiválján a zsűri nevében Charlie Chaplin fiától, Eugene Chaplintől vehetett át oklevelet, és Stéphanie hercegnő is gratulált neki.

S egyre magasabbra tört… Mostanában negyven-ötven méter magasságból ijesztgeti a nézőket. Tényleg, meddig lehet ezt fokozni, hány méter magasságra vágyik még, hogy együtt sétáljon vagy motorozzon Olgával vagy más partnerrel?

– Elég ez, innen is nagyot lehet zuhanni, hiszen biztonsági kötél, illetve háló nélkül sétálunk, motorozunk, csupán egy egyensúlyozó rúd van a kezünkben. A közönség ezt méltányolja, ami további merészségekre ösztönöz bennünket, de van egy fizikai határ, ahol még biztonságban lehet kifeszíteni a kötelet. Sokáig álmom volt, hogy a Boszporusz felett, két kontinens, Európa és Ázsia közt sétáljak, amit még senki nem tett meg, de ez igen sok pénzt, nagy apparátust igényelne. Egyelőre úgy látom, álom marad az egész.

Járja a világot, szerepel a legnagyobb cirkuszokban, mint például a Cirque du Soleilben, fellépett a londoni olimpia záróünnepségén is, és számos díjat nyert. Meg lehet ebből élni?

– Nem vagyok gazdag ember. Sokfelé hívnak, cirkuszfesztiválokra is, ahonnan rendszeresen hazahozok valamilyen díjat, mint évekkel ezelőtt, amikor ezüst fokozatot nyertem a Budapesti Cirkuszfesztiválon és Franciaországban a Massyi Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, míg Kínában arany fokozatot. Nagyon költséges az utaztatásom, csak a szemaforrekvizitek szállítása egy másik földrészre húszezer dollárba kerül! Most egyébként Dániában turnézom fél évig.

bp18.hu, Temesi László

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva