A vallások szimbolikája

Szerző • 2017-12-06 • Hírek, Közélet A vallások szimbolikája bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva42

Dr. Berzsenyi Emese vallástörténész, egyetemi és főiskolai tanár Stonehenge-től a fenyőfáig, avagy hogyan lett a karácsony? címmel tartott előadást.

Berzsenyi Emese az egymást követő történelmi korok szimbólumvilágának ismertetésével, a napfordulókhoz kapcsolódó hit- és szokásrendszerek fölvázolásával, valamint az adott kor épített örökségeit ábrázoló képek bemutatásával gazdagította az előadását, rávilágítva a vallások egymáshoz hasonló, avagy éppen eltérő jellemzőire.

Követendőnek mondta Hegel azon tézisét, mely szerint a történelem egy lefelé folyamatosan táguló spirálhoz hasonlítható, amely az események állandó ismétlődését szimbolizálja. Példaként említette Mithrász istent, aki Jézushoz hasonlóan a fény fia. A Nap szimbolikájának kiemelt jelentőségéről tanúskodik a máltai Hagar Qim- és Mnajdra-szentély, Mexikóban a tiahuanacói Napkapu, valamint az angliai Stonehenge is. Tájolásuk a Nap mint égitest fontosságát jelképezik: a Nap fénye – a rozettán keresztül minden esetben az oltárt világítja meg.

Az előadó egybevetette a két társadalmi forma – a matriarchális és az azt követő patriarchális társadalom – lényegi sajátosságait és különbségeit, kiemelve azt, hogy a matriarchális társadalomhoz tartozó Minotaurusz a régi világ szimbóluma, megölése annak a világnak az elpusztítását is jelenti.

A társadalmi változás a vallásokban is nyomot hagyott: a szimbólumok átértékelődtek, a vallási törvény és a hit szerepe megerősödött, s a keresztények számára születésétől fogva már Jézus az életadó, a megváltó. A kor egyik fontos szimbóluma az életfa, amely több kultúrában, így az egyiptomi és a görög mitológiában is fellelhető. A zsidó vallásban a menóra és a hanukagyertya, a kereszténységben a kereszt, később pedig a karácsonyfa e szó jelentésének a hordozója.

bp18.hu, B.B.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva