A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a Kárpát-medence legforgalmasabb légikikötője. Fejlesztési irányait szűkebb és tágabb környezetének gazdasági, infrastrukturális fellendítésével együtt kell meghatározni. Ebben segít az airLED projekt, amelyben Pestszentlőrinc-Pestszentimre szintén vezető szerepet vállalt.
A vonzáskörzet fejlesztéséért
Az európai uniós Central Europe Program keretében megvalósuló airLED projekt célja a közép-európai repülőterek vonzáskörzetének fejlesztése. A programban kerületünk mellett a lengyel Mazóvia vajdaság, a szlovén Gorenjska és az olasz Emilia-Romagna tartomány vesz részt. A repülőterek mostanra komplett szolgáltató központokká, kisebb „városokká” váltak, így most az a feladat, hogy a kerítésen túl, a térségi településeken, a közvetlen környezetben is jól működő gazdasági övezetek alakuljanak ki. Ennek érdekében logisztikai, közlekedési, területfejlesztési, környezetvédelmi, városépítészeti és beruházás-fejlesztési irányelveket kell meghatározni.
Az „airport city”
A cél az, hogy a fejlesztett területeken szinte önálló településként működő, úgynevezett airport cityk jöjjenek létre, aminek révén a repülőtéri területek beilleszthetők a városfejlesztési koncepciókba. Ennek érdekében a partnerek stratégiai rendszert dolgoznak ki, amely alapul szolgálhat más régiók fejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásához is. Mindez olyan előkészítéssel jár, amelynek segítségével a résztvevők – így Budapest is – később kész tervekkel pályázhatnak az uniós forrásokra.
Tanulmányozzák a lehetőségeinket
A XVIII. kerületnek bőven van tennivalója, hiszen eddig kevéssé tudta kihasználni a reptér közelségét. Az airLED projekt nem jár konkrét beruházásokkal, de a program keretében meghatározott irányelvek képezhetik majd a fejlesztések alapját. A pályázathoz kapcsolódóan többek között azt tanulmányozzuk, hogy a Liszt Ferenc repülőtérhez hasonló vagy nagyobb repülőterek mellett milyen iparágak, szolgáltatások jelennek meg, és ezek hogyan illeszthetők be az itteni környezetbe.
Jussunk el odáig…
Az eddigi állapotfelmérésekből kiderült, hogy a fejlesztések egyik legfontosabb területe a repterekre irányuló tömegközlekedés. Első körben tehát erre kell összpontosítani, és az eddig elkészült fejlesztési modellt ki kell egészíteni egy komplex tömegközlekedés-korszerűsítési, -harmonizációs elemmel. A támogatási szerződés szerint a finanszírozás maximális összege 1 367 270 euró, a közép-európai partnerek hozzájárulása ebből 282 666 euró. A projekt 2012. július 1-jén indult, és 2014 végén zárul.
A csajok is rúgják a bőrt – csatlakozzon! Következő:
Akár adsz, akár veszel, jót teszel!
A szerzőről: Farkas Orsolya
Kapcsolódó
-
A megújulás nyara
-
EP-választás: tarolt a Fidesz-KDNP, második a DK, harmadik a Momentum
-
Hétfőn és pénteken sűrűbben jár a reptéri busz
