Az ecsetkezelés és a gondtalan együttlét diadala

Szerző • 2018-10-10 • Hírek, Kultúra Az ecsetkezelés és a gondtalan együttlét diadala bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva297

A közeli Havanna-lakótelep házainak felső emeleteiről kitekintve dagadó vitorláknak tetsző molinók tárultak a nézelődők elé. A Kondor Béla Közösségi Ház a külső falaira kihelyezett művekkel is tisztelgett a Magyar Festészet Napja előtt, amelyet hivatalosan október 18-án tartanak, de a közösségi ház már október 5-én Sokszínűség, 6-án pedig Így festünk mi címmel rendezett kiállítást, illetve alkotónapot ebből az alkalomból.

A formatervezett, ízléses meghívó négy olyan programról tájékoztatott, amelyeket a Magyar Festészet Napja alkalmából szerveznek a kerületben. A Kondor Béla Közösségi Ház október 5–6-i kétnapos rendezvényét 15-én az Így festünk mi című kiállítás megnyitója követte a Városháza Galériában, majd 26-tól a Rózsa Művelődési Házban Nyári flash címmel Tejeda Erika Anna és Kovács Gabriella festőművész tárlatát láthatják az érdeklődők.

Több mint harminc művész

Már a Sokszínűség elnevezésű kiállítás október 5-i megnyitója előtt kiderült, hogy az adott cím minden elvárásnak megfelel. A tárlat kurátori és a „mindenhol mindig ott vagyok” feladatait Árvay Zolta festőművész látta el, profi módon. A közösségi ház munkatársai szintén a sokszínűség elvét követték, amikor a kétnapos pörgős program forgatókönyvét készítették. A program moderátora, Varga Ferenc, az intézmény vezetője házigazdához illően köszöntötte a vendégeket, ismertette a műsort, és egyáltalán: mindenen rajta tartotta a szemét.
Látható büszkeséggel köszöntötte a művészeket és a megjelent érdeklődőket Galgóczy Zoltán alpolgármester:
– Öröm számomra és természetesen minden, a festőművészetet szerető kerületi lakos számára, amikor több mint harminc alkotó elénk varázsolja az alkotásait. A kerületünkben száznál is több képzőművész tehetsége, munkája gazdagítja és szolgálja a művészetek iránti igényt.

Az alpolgármester megemlítette Szent Lukácsot és Babits Mihályt is. Az előbbit mint a festők védőszentjét, az utóbbit a festészet előtt tisztelgő versei miatt. Baky Péter festőművész megnyitóbeszédét Orgován-Tóth Fruzsina zongoraművész és Egri Márton klarinétművész kellemes zenei betétszáma előzte meg.

Megérteni az alkotó által teremtett világot

Baky Péter megnyitójának hosszabb szövegéből álljon itt egy részlet: „A befogadók számára néha majdnem megoldhatatlan feladat eligazodni ebben a sokszínűségben, de szerencsére küzdenek becsülettel. Ugyanakkor azok az apróbb, nagyobb különbségek, melyek megjelennek a művekben, a hasonlóságokkal együtt, egyesülve a művész zsenialitásával, teszik lehetővé, hogy minél könnyebben vagy éppen nehezebben tudjuk megteremteni a szükséges kommunikáció lehetőségét a műalkotással. Próbáljuk megérteni az alkotó által teremtett világot, hogy megtudjuk, mit is akar mondani, miért is akarja mondani. Ez a kommunikáció az, amely teljessé teszi azt a világot, amit a művész elénk tár, a befogadó befogad, és létrejön egy új minőség, amely, ha úgy tetszik, tovább bonyolítja a dolgot, s még színesebbé lesz a világunk általa.”

Pihent arcok a második nap kezdetén

Frissen érkezett másnap Galgóczy Zoltán az Így festünk mi alkotónap megnyitójára és az intézmény árkádja alatt látható óriási molinó alkotóinak – Árvay Zolta, Frömmel Gyula, aki egyben az aznapi program szervezője is volt, Koscsó László, Magyar József, a Pitypang óvoda, a Bókay és a Darus általános iskola, valamint a Sztehlo gimnázium – a díjazására. Az okleveleket és az ajándékokat nagyrészt a művészek és a művészpalánták vették át. A sikertől kipirult arcok látványa külön fejezetet érdemelne.

Hab a tortán
A szombati nap maratoni hosszúságú műsora a Cabaret Medrano zenekar fellépésével zárult. A koncertet Vissza! Vissza! ováció követte, ami – mint az őket rendszeresen követő rajongó mesélte – mindennaposnak mondható a csapat életében. A tizenhét éve alakult együttes stílusa a magyar népzenéből, a klezmerből és a balkáni zenéből áll össze. Az esti koncert során mindezekből kaphattunk ízelítőt. Kamondy Imre zenekarvezető kivette a részét az alkotónap eseményeiből is. Bár a festményével csak a feléig jutott, megnyugtatott, hogy az október 15-i kiállításra elkészül. Az Oktogon című számukat pedig a Városkép jelen levő újságírójának dedikálta. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a szám második részét olaszul énekelte, amely nyelvet egyébként nem beszél. Valaki elárulhatta neki, hogy a hallgatóság egyik tagja anyanyelvi szinten ismeri… Szép gesztus volt, pont olyan szép, mint a zenekar produkciója.

A Kolibri Táncegyesület jóvoltából látványos tissue- és hammock- (függönytánc és légtánc) bemutatóban is gyönyörködhettünk a szombati program részeként. Ezután hangulatfokozóként Frech Gábor fafaragó, előadóművész, tanár gitárkísérettel előadott dalai következtek. A művelődési ház mögötti területről pattogó tűz hangja és az égett fahasábok jellegzetes illata tört utat magának. Akár hiszik, akár nem, Koscsó Lászlóra leltem, aki ezúttal nem az ecsettel, hanem szakácstudományával nyűgözte le a vendégsereget.

Az alkotónap gyakorlati részéhez érkeztünk – ki állványon, ki asztalon, ki a földön hasalva munkálkodott, sőt volt olyan művész, akit a parkoló szélén kapott el az ihlet.

Aki úgy gondolja, hogy csupán a képzőművészet mestere cím illeti meg az alkotókat, téved, mert a kézről kézre adott minőségi vörösbort és pálinkát is mesterien választották ki.

Előre is bocsánatot kérek a következő szóhasználatért, ám a humoros dumából sem volt hiány. Íme, az egyik művész panasza: „Amikor szembesültem Koscsó László csülkös bableves című remekművével, eldöntöttem, színét, állagát megfestem. Mire festőeszközeimmel visszatértem, addigra megették a kondérnyi modellt.”

A népzenei aláfestésről Olasz György és bandája gondoskodott, s a gyermekek örömére kézműves foglalkozást is tartott a közösségi ház. Az ebédszünetet filmvetítés követte, talán nem véletlen, hogy a Picasso kalandjai című filmet választották a szervezők. A hastáncbemutató sikere borítékolható volt. Az utolsó számot a közönség sorai között mutatták be, kérvén az együttműködést, ám a csülkös bableves emésztési ideje alatt nemigen akadt önként jelentkező. A Botafogo Táncegyüttes vérpezsdítő dallamaira azért meg-megmozdultak a kezek és a lábak. Tósoki Anikó és Ács Enikő zenés irodalmi műsorát is tapsviharral jutalmazták a jelenlevők.

A Magyar Festészet Napjához kapcsolódó kerületi programok a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Közművelődési és Sport Közalapítvány támogatásával valósulhattak meg, a programsorozat fővédnöke Ughy Attila polgármester, védnöke Galgóczy Zoltán alpolgármester.

bp18.hu, Gönczöl András

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva