Barlangolás és tekerés – ingyenes kalandtúrák kerületieknek

Szerző • 2015-05-05 • Hírek, Programok Barlangolás és tekerés – ingyenes kalandtúrák kerületieknek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva1222

A “Lendületbe hozzuk” – ingyenes lakossági sportprogram keretében különleges barangolásra, mondhatni “barlangolásra” és egy nagy kerékpártúrára invitálja az önkormányzat a túrázni vágyó, merész kerületi polgárokat.

Az első sportos kaland május 10-én indul a Szemlő-hegyi barlang bejárata elől (II. ker. pusztaszeri út 35.)

Szemlő-hegyi barlangot járja be a csapat. A barlangot az 1920-as években fedezték fel. Jelenleg 2200 méter hosszban feltárt barlang, Budapest egyik legértékesebb természeti kincse. Több tágas folyosóból áll.

A túraútvonal 250 méter, mely kényelmesen bejárható. Európában ritkaságnak számító borsókő kiválásokat és gipszkristályokat láthatunk. A barlang tiszta, pormentes levegője lehetővé teszi asztmás és légúti betegségekben szenvedők kezelésé is.

barlang02_bent

A barlangban egész évben 12 Celsius fok a hőmérséklet. A parkban kialakított geológiai tanősvény Budapest és térségének nyolc legfontosabb építőkövét mutatja be.

Pálvölgyi cseppkő barlangot 04-ben fedezték fel. A barlangrendszer ismert hossza mára már elérte a 29 km-t. Magyarország leghosszabb barlangjában cseppköveket, csillogó
kalcitkristályokat, ősi kagylólenyomatokat láthatunk. A barlangban egész évben 11 celsiusfok a hőmérséklet.

Találkozás: 10 órakor a Szemlő-hegyi barlang bejárata előtt. Cím: Bp. II. ker. Pusztaszeri út 35.

Túraszervező: Ladoniczki Ferenc Telefon: 06-30-864-5736, e-mail:ladoniczkiferenc@gmail.com.

A tatai Öreg-tó és a vízívár

“Lendületbe hozzuk” másik túraprogramja egy kerékpáros körút lesz a tatai tó körül 2015. május 31.

Tatai Öreg-tó mai formáját mintegy két és fél évszázaddal ezelőtt kapta. A mocsarak lecsapolása után lett rendezett halastó. Egészen 1962-ig, amikor is éltető vizei elapadtak. Egykor forrásokkal táplálták az itt elterülő mocsárvilágot. A római korban emelt völgyzárógát révén lassan tóvá terebélyesedett. A források azonban a múlt század második felében, egy bányaszerencsétlenség okán elapadtak.

A tavat napjainkban zsilipek segítségével szabályozzák. Így Tata város közepén nem természetes tó, hanem egy mesterséges eredetű halastó vize csillog.

tata_bent

Területe közel 250 hektáros. Maihoz hasonló formáját Mikoviny Sámuel vízrendezési mérnök tervei alapján alakították ki 1747-ben. Aligha van még a világon olyan tó, amely egy kisvárost ölel körül. Mégis naponta mintegy negyvenezer madár pihen meg a tó körül, mely nagyon fontos vízi élőhely, vonulási időszakban ritka madárfajok tömege tanyázik a területén. Itt telel a vetési lúd, a nagy lilik, az apácalúd, a fokozottan védett vörösnyakú lúd is egyre gyakrabban tűnik fel errefelé.

A terület másik látványosságát a tatai vízívárat a Csákok és Lackfiak alapozták, de Zsigmond király építette várrá, majd vadászkastéllyá. Két éven át itt is lakott. Itt fogadta 1424-1426 között VIII. Erik dán királyt, Paleologus Manuel bizánci
császárt és Jagello Ulászló lengyel királyt. Vadászatai alkalmával Mátyás is élvezte a vár és a körülötte elterülő vadaspark szépségeit. Rövid időre a török is elfoglalta.

Az Esterházyak idején körbeárkolták, igazi, nehezen ostromolható, négy
bástyás vízívárrá alakították.

Túraszervező: Ladoniczki Ferenc Telefon: 06-30-864-5736, e-mail: ladoniczkiferenc@gmail.com.

(Címlapkép: sportsnet.ca)

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva