EP-választás: tarolt a Fidesz-KDNP, második a DK, harmadik a Momentum

Szerző • 2019-05-26 • Hírek, Közélet EP-választás: tarolt a Fidesz-KDNP, második a DK, harmadik a Momentum bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva200

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) május 26-án, 23 órakor 99,9 százalékos feldolgozottságnál közzétette az EP-választás eredményét. A Fidesz-KDNP a szavazatok 52,14 százalékával nyerte meg a választást, így 13 képviselőt delegálhat Brüsszelbe. A DK 16,26 százalékkal 4 mandátumot szerzett, a Momentum 9,92 százalékkal 2 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, az MSZP-Párbeszéd 6,68, a Jobbik 6,44 százalékkal 1-1 képviselőt.

Országosan 52,14 százalékkal nyert a kormánypárt, Budapesten 41,20 százalékot kapott, a XVIII. kerületben pedig 43,48 százalékot.

Online közvetítés:

– 24.00: A kormányfő értékelte az eredményt:

“Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk. Mindannyian tudjuk, hogy a népvándorlással és a migrációval egy új korszak kezdődött az európai politikában, tehát nyugodtan mondhatjuk: korszakos győzelmet arattunk” – jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarország maradjon magyar ország, Európa maradjon az európaiaké. Az EP-választási győzelmüket úgy értékelte, hogy “megbíztak bennünket a magyarok három dologgal”: a bevándorlás megállításával egész Európában, továbbá a nemzetek Európájának és a keresztény kultúrának a megvédésével. “Ezt is fogjuk tenni” – ígérte.

A kormányfő szerint az is kiderült, hogy az emberek Magyarországon azt gondolják, Brüsszelben változásra van szükség, olyan vezetők kellenek, akik az európai emberek érdekeit képviselik, akik tisztelik az európai nemzeteket és akik büszkék a kétezer éves keresztény kultúrára. “Európában van a helyünk, Európa a mi hazánk is, ezért meg is akarjuk változtatni” – mondta Orbán Viktor, köszönetét fejezve ki a szavazóknak, a Fidesz-KDNP támogatóinak és azoknak, akik “hátukon vitték az egész kampányt”.

A pártelnök-miniszterelnök azt is kiemelte, hogy a magyaroknak különösen fontos az európai választás, ez a nemzetegyesítés nagy, vissza nem térő lehetősége, mert a határon túli magyar közösségek is “ott lesznek majd velünk Brüsszelben, és együtt fogjuk majd képviselni a teljes magyar nemzet érdekeit”.

“Nekünk Brüsszelben is Magyarország lesz az első, és mindenkivel együtt fogunk működni, aki meg akarja állítani a bevándorlást. Ma megmutattuk, hogy Magyarország erős, mert a magyarok egységesek. Az előttünk álló években az lesz a döntő, hogy ezt a nagy egységet megőrizzük. Ígérem nektek, hogy ezért mindent meg is fogunk tenni” – zárta a kormánypártok szimpatizánsai előtt mondott beszédét Orbán Viktor.



– 23.05: Az NVI közzétette a magyarországi hivatalos, választási adatokat.

Országos eredmények:

FIDESZ-KDNP -    1 777 757 (52,14 százalék)
DK -             554 286   (16,26 százalék)
MOMENTUM -       338 314    (9,92 százalék)
MSZP-PÁRBESZÉD - 227 786    (6,68 százalék)
JOBBIK -         219 539    (6,44 százalék)
MI HAZÁNK -      113 529    (3,33 százalék)
MKKP -           89 635     (2,63 százalék)
LMP -            74 554     (2,19 százalék)
MUNKÁSPÁRT -     14 385     (0,42 százalék)

A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:

FIDESZ-KDNP:    13
DK:              4
MOMENTUM:        2
MSZP-PÁRBESZÉD:  1
JOBBIK:          1


Budapesti eredmények:

FIDESZ-KDNP     41,20 százalék - 281 004 szavazat
DK              19,78 százalék - 134 942 szavazat
MOMENTUM        17,34 százalék - 118 304 szavazat
MSZP-PÁRBESZÉD   9,02 százalék - 61 525 szavazat
MKKP             3,83 százalék - 26 114 szavazat
JOBBIK           3,18 százalék - 21 699 szavazat
LMP              2,98 százalék - 20 356 szavazat
MI HAZÁNK        2,32 százalék - 15 842 szavazat
MUNKÁSPÁRT       0,34 százalék - 2310 szavazat


A XVIII. kerület eredményei:

FIDESZ-KDNP     43,48 százalék - 17 226 szavazat
DK              20,13 százalék - 7975 szavazat
MOMENTUM        12,99 százalék - 5145 szavazat
MSZP-PÁRBESZÉD  10,03 százalék - 3972 szavazat
JOBBIK           4,29 százalék - 1699 szavazat
MKKP             3,35 százalék - 1329 szavazat
MI HAZÁNK        2,96 százalék - 1171 szavazat
LMP              2,46 százalék - 973 szavazat
MUNKÁSPÁRT       0,32 százalék - 126 szavazat

Brüsszelbe jutott képviselők:

FIDESZ-KDNP (13 mandátum): 
Bocskor Andrea 
Deli Andor 
Deutsch Tamás 
Gál Kinga 
Győri Enikő 
Gyürk András 
Hidvéghi Balázs 
Hölvényi György 
Járóka Livia 
Kósa Ádám 
Dr. Szájer József 
Tóth Edina 
Dr. Trócsányi László 

DK (4 mandátum): 
Ara-Kovács Attila 
Dr. Dobrev Klára 
Dr. Molnár Csaba 
Rónai Sándor 

MOMENTUM (2 mandátum): 
Dr. Cseh Katalin 
Donáth Anna Júlia 

MSZP-PÁRBESZÉD (1 mandátum): 
Dr. Tóth Bertalan 

JOBBIK (1 mandátum): 
Gyöngyösi Márton 


– 21.50: Magyar Nemzet információi – 98 százalékos feldolgozottságnál első a Fidesz-KDNP (13 mandátum), a DK a második (4 mandátum), majd a Momentum, Jobbik és az MSZP következik.

A Magyar Nemzet értesülései alapján 98 százalékos feldolgozottságnál 52,3 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az EP-választáson, ez 13 EP-képviselőt jelentene a kormányzópártoknak.

A második a Demokratikus Koalíció, amely 16,3 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe.

Ezen adatok szerint a 9,7 százalékos Momentum 2 jelöltje lenne befutó, a Jobbik (6,5 százalék) és az MSZP-Párbeszéd szövetség (6,6 százalék) is pedig 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

Budapest, 2019. május 26.
A szavazatszámláló bizottság tagjai kiürítik az urnát és megkezdik a szavazatok számlálását a szavazóhelyiség bezárása után a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
MTI/Mónus Márton

– 21.00: Nézőpont felmérés – a Fidesz-KDNP 14 mandátumot szerezhet

A Fidesz-KDNP szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, ezzel pedig a mandátumok kétharmadát a mai választáson, derült ki a Nézőpont Intézet választás hétvégéjén készült telefonos közvélemény-kutatásából. Az európai parlamentbe a Fidesz-KDNP, a Demokratikus Koalíció, az MSZP-Pábeszéd, a Jobbik és a Momentum küldhet képviselőt. A Fidesz-KDNP 14, a DK, az MSZP és a Jobbik 2-2-2, a Momentum pedig 1 mandátummal számolhat.

A Nézőpont Intézet európai parlamenti választás hétvégéjén készített kutatása alapján a Fidesz-KDNP választási eredménye 56 százalék lett, míg a Demokratikus Koalícióra és az MSZP-Párbeszéd szövetségre 10-10 százalék, a Jobbikra 9 százalék, a Momentumra pedig 7 százalék szavazott. Az LMP-re és a Mi Hazánk Mozgalomra 3 százalék, a Kétfarkú Kutya Pártra 2 százalék adta a voksát.

Ennek következtében a Fidesz-KDNP szerezte meg a mandátumok kétharmadát, 14-et a mai választáson. A kormánypártok jól mozgósítottak, ezzel jócskán javítottak a tavalyi országgyűlési választásokon és az
5 évvel ezelőtti EP-választásokon elért eredményükön is.

Az ellenzéki oldalon az erősorrend pár szavazaton is múlhat. A választás szimbolikus vesztese a Jobbik, de az MSZP-P is 10 százalék alá eshet. A Demokratikus Koalíció és az MSZP-Párbeszéd szövetség (10- 10 százalék) is megelőzi a Jobbikot, amely így már nem a legerősebb ellenzéki párt, ráadásul népszerűsége csak egyszámjegyű (9 százalék).

A 2018-as országgyűlési eredményükhöz képest helyet cserélt a Momentum (7 százalék) és az LMP (3 százalék), utóbbi így története során először nem éri el a mandátumszerzéshez szükséges küszöböt. Szintén nem jutott mandátumhoz a Mi Hazánk (3 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem (2 százalék).

Az ellenzéki eredményekből az következik, hogy most már négy párt (DK, MSZP-P, Jobbik, Momentum) harcol a második helyért, amely az önkormányzati választások előtt ellenzéki belviszályhoz vezethet és a korábban megkötött egyezségeket is felboríthatja.

– 20.40: A szavazás eredményei már 80 százalékos feldolgozottság fölött vannak, de a jogszabályok értelmében az EP-választás eredményadatait egységesen csak az utolsó európai uniós szavazási helyszín bezárását követően szabad közzétenni. Az utolsó olaszországi szavazóhely 23 órakor zár be, addig kizárólag a részvételről szóló információkat mutathatják be a hivatalos közzétételi helyek, így a Nemzeti Választási Iroda honlapja is.

Tehát a 23 óráig tartó időszakban a beérkező szavazóköri jegyzőkönyvek feldolgozásával és összesítésével párhuzamosan az országos, megyei, települési és szavazóköri 19 órai részvételi adatokat tekinthetik meg.

Budapest, 2019. május 26.
A szavazatszámláló bizottság tagjai megkezdik a szavazatok számlálását a szavazóhelyiség bezárása után a budapesti Narancs Óvodában kialakított szavazókörben az EP-választás napján, 2019. május 26-án.
MTI/Mónus Márton

– 19.30: A 18.30-as adatok szerint a választópolgárok 41,74 százaléka szavazott. Budapesten 49,76 százalék, a kerületünkben 48,29 százalék, 38 369 fő.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak.

A végleges, nem hivatalos részvételi adatok a külképviseleti és a levélszavazatok összesítése után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka. A kerületünkben 2014-ben 34,94 százalék szavazott.

Rendben folyt a szavazás

Rendben folyt a szavazás az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnapi ülésén.

Elmondta: 8 008 353-an jogosultak részt venni a választáson, 97 618-an szavazhatnak átjelentkezéssel, 20 291-en külképviseleten, 115 325-en pedig levélben. 17 óráig a választásra jogosultak 37,06 százaléka szavazott, ez magasabb, mint a 2014-es választáson, akkor 24,06 százalék.

Hozzátette: nagyon kevés rendkívüli esemény volt eddig. Több helyről jelezték, hogy az NVI által hívott nemzetközi megfigyelők is járják a szavazóköröket. Az NVI 33 nemzetközi megfigyelőt vett nyilvántartásba.

– 17.40: Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A szavazásra jogosultak 44,1 százaléka adta le szavazatát a fővárosban, kerületünkben pedig 43,09% (34 236 fő).

Nem nehéz megjósolni tehát, hogy a leadott szavazatok aránya át fogja lépni a 40 százalékos küszöböt. Így minden idők “legnépszerűbb” EP-választása lehet a 2019-es. Lássuk, hogy jósol az index.hu politikai rovata elemző cikkében:

A portál szerint a 40 százalék feletti részvétel a Fidesznek jó hír lehet, és ezzel párhuzamosan elég rossz hír azoknak a kisebb pártoknak, amelyeket 5% körül mértek a közvélemény-kutató cégek. A Momentumnak és az LMP-nek ugyanis éppen az lenne az érdeke, hogy a kevesebb szavazója nagyobb arányt képviseljen az összes választó között. Ha nő a részvétel, nő az 5 százalékos küszöb is. A 40 százalékos részvételnél nagyjából 160-170 000 szavazat kell ahhoz, hogy egy párt elérje az 5%-os küszöböt. (Öt éve az LMP az alacsonyabb részvételnek köszönhetően 116 904 szavazattal jutott 5,04%-kal mandátumhoz). Az LMP vagy a Momentum kieséséve több mandátumot eredményezhet a Fidesznek. Ha beigazolódik, hogy a Fidesz mozgósította nagy arányban a választóit, és a magasabb részvételi adatok a kisebb pártok kiesését eredményezi, nem kizárt, hogy a 14 mandátum is meglesz a Fidesznek (szélsőségesebb esetben a 15 is) – írta az index.hu.

– 15.40: 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka, 2 402 545 fő adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben. Budapesten 36,89 százalék, a 18. kerületben 36,36 százalék, 28 879 fő.

2014-ben 19,54 százalékos volt a részvétel. Budapesten 26,5 százalék.

Országosan 8 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint öt éve.

– 13.40: 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát az országban, a fővárosban pedig 29,06 %. A kerületünkben 29,3%, összesen 23 278 fő ment el szavazni.

A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-ben 19,40 százaléka, 2014-ben pedig 15,90 százaléka, Budapesten pedig 21,4%, a 18. kerületben 20,71%. Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

– 12.00: Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53-as szavazókörben szavaztak.

– 11.44: a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát 11 óráig, ez 1 351 049 fő. A fővárosban 18,66 százalék.

A kerületünkben 20,12 százalék, 15 982 fő.

2014-ben a 11 órási eredmények szerint a szavazópolgároknak országosan 11,53 százaléka szavazott. Budapesten ez az arány 13,83 százalék volt. A 18. kerületben 15,13 százalék.

Karkötő az első szavazóknak

Szilikonkarkötőt kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a tavalyi országgyűlési választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. A nemzeti színű szilikonkarkötő – amelyen az Európai Unió zászlaja is szerepel – 110 154 fiatal számára készült el.

– 10.00: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felesége, Lévai Anikó társaságában is leadta szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53. szavazókörben.

A részvétel tekintetében is és az esélyeket tekintve is több vagyok, mint bizakodó” – mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke vasárnap reggel újságíróknak, miután az EP-választáson leadta szavazatát. Kifejtette: a 2014-es EP-választás óta sokat változott a világ elsősorban a migránsválság miatt, és úgy érzi, hogy az emberek ezért a mostani szavazáson nagyobb arányban fognak részt venni.

– 9.35: A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 09:00-ig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka járult az urnákhoz. A fővárosban 7,24%.

A 18. kerületben a választók 8,33 százaléka szavazott eddig. Összesen 6622 fő.

2014-ben a 5,24 százalékos volt a részvétel 9 órakor. Budapesten 5,18 százalék, a 18 kerületben pedig 6,66%.

A rendkívüli eseményről jegyzőkönyvet kell írni

A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu oldalon is.

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben. Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy ha bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget és értesíteni kell a rendőrséget.

– 7.40: Kijöttek az első szavazóköri részvételi adatok. Reggel 7 óráig a szavazópolgárok 1,48 százaléka szavazott.

A 18. kerületben 1,64% 1304 fő.

(Budapest XVIII. kerületben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 79 451 fő.)

Magyar EP-választáson még nem volt ilyen magas a reggeli részvétel. Az eddigi három EP-választáson ugyanis nagyjából azonosan alakult a reggeli választói aktivitás, 2004-ben 0,9 százalékos, 2009-ben 1,07 százalékos, míg öt éve 0,96 százalékos volt.

2014-ben 7 órakor a szavazópolgárok 0.96 százaléka járult az urnák elé. Budapesten 0.89, a 18. kerületben 1,2 százalék.

A részvétei arány a szavazás végén 28,92 százalékos volt.

– 7.00:

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel. Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,9 millió választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.

Budapest, 2019. május 26.
A szavazatszámláló bizottság munkatársa a szavazólapot rakja ki egy táblára az európai parlamenti választáson a fõváros VII. kerületében az Erzsébetvárosi Kéttannyelvû Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában 2019. május 26-án. Ezen a napon reggel 6 órakor megkezdõdött a magyarországi EP-választás, amelyen 10 277 szavazókörben valamivel kevesebb mint 7,9 millió választópolgárt várnak este 7 óráig.
MTI/Balogh Zoltán

Korábban írtuk:

A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.

A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.

A szavazás módjáról, a választás folyamatáról minden információt megtalál a https://www.europai-valasztasok.eu/ oldalon.

 

Este 11 óra előtt nem lesznek eredmények!

Az Európai Unió előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az európai parlamenti választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban nem fejeződik be a szavazás. Ezért – bár este 7 órakor bezárnak a magyarországi szavazókörök – az NVI sem közölheti az adatokat este 11 óráig, amíg – az unióban utolsóként – be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek. Így amikor este 11 órakor elindul a tájékoztató rendszer, már viszonylag magas feldolgozottsági adatokat fognak mutatni a számok. A szavazóköri jegyzőkönyvek eredményének rögzítésével párhuzamosan azonban a választási részvételre vonatkozó adatok már este 11 óra előtt frissülnek a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

Korábbi eredmények:

A 2004-es EP-választáson:

– Fidesz 12 mandátum
– MSZP 9 mandátum
– SZDSZ 2 mandátum
– MDF 1 mandátum

A 2009-es választás:

– Fidesz 14
– MSZP 4
– Jobbik 3
– MDF 1

A 2014-es választások:

– Fidesz 12
– Jobbik 3
– MSZP 2
– DK 2
– Együtt-PM 1
– A Haza Nem Eladó 1

Rendkívüli nyitvatartás a kormányablakokban és okmányirodákban a hétvégén

Tekintettel az európai parlamenti (EP-) választásra, rendkívüli nyitvatartás van a hétvégén a kormányablakokban, okmányirodákban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok.

Kerületünkben:

Az Üllői út 445. alatti Kormányablak nyitva tartása:

– MÁJUS 25. (SZOMBAT): 8.00 – 14.00
– MÁJUS 26. (VASÁRNAP): 6.00 – 19.00

Az amerikai kontinensen kezdődött meg először a szavazás a magyar képviselőkre:

Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választása, helyi idő szerint május 25-én, szombat reggel. Összesen 1313-an voksolhatnak Amerikában. Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt lehet már szombaton szavazni Magyarország külképviseletein, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 17-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.

Az első szavazóhelyiségek Argentínában (Buenos Aires), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), és Uruguay-ban (Montevideo) nyíltak meg, helyi idő szerint reggel 6 órakor, közép-európai idő szerint pedig 11-kor. Amerikában a legtöbben, 382-en New Yorkban szavazhatnak, Washingtonban 147-en, Torontóban 166-an, San Franciscóban 119-en, Los Angelesben 91-en, Ottawában 75-en, Chicagóban 58-an, Miamiban 50-en, Houstonban 48-an, Vancouverben pedig 39-en. Buenos Airesben és Sao Paulóban 21-21-en, Mexikóvárosban és Limában 17-17-en, Bogotában 13-an, Santiago de Chilében és Panamavárosban 10-10-en, Quitóban 9-en, Brazíliavárosban 8-an, Montevideóban és Havannában 6-an szerepelnek a névjegyzékben.

Volt, amikor egy mandátumhoz 115 ezer szavazat is elég volt

Magasabb választási részvételnél 150 ezer szavazatra volt szükség korábban ahhoz, hogy egy európai parlamenti (EP-) lista átlépje Magyarországon az ötszázalékos küszöböt, és így mandátumhoz jusson, alacsonyabb részvételnél ehhez elég volt 115 ezer voks is.

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán csak azt a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett jogi küszöb.

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben az EP-választáson 8 046 247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3 097 657) szavazott. Az érvényes voksok száma 3 075 450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár tehát 153 722 szavazat volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF.

Tíz évvel ezelőtt 8 046 086 választópolgár volt jogosult szavazni, és 36,31 százalékuk, 2 921 779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2 896 179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben 144 808 voks volt. 2009-ben ugyancsak nyolc párt versengett és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF.

Legutóbb, 2014-ben szavazásra jogosult volt 8 041 386 ember, 28,97 százalékuk, 2 322 982 ember szavazott. Az érvényes voksok száma 2 319 493 volt. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt – 115 974 voks -: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP.

Forrás: valasztas.hu/MTI
Fotók: MTI

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva