Gyalog vitték Erdélyt Európába

Szerző • 2015-02-15 • Hírek, Közélet, Kultúra Gyalog vitték Erdélyt Európába bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva1241

Kordokumentumnak is szánja szerzője azt a kötetet, amellyel a 25 évvel ezelőtt Budapesttől Párizsig gyalogosan megtett tiltakozóútra emlékezik vissza. Okos Márton és Juhos Gábor az erdélyi falurombolásra hívta fel a nyugati világ figyelmét.

Bozgorok, vagyis hazátlanok – így hívnak bennünket otthon, Erdélyben a románok. Nagyon rossz volt megélni 1989-ben, amikor Budapestre kerültem, hogy hazátlanból hontalanná váltam. De akkor is lépnem kellett. A tehetetlenség elől menekültem Ceauşescu Romániájából – emlékezett vissza Okos Márton a több mint 25 évvel ezelőtti eseményekre.

erdely_bent001

Az akkori fiatalember egy barátjával 1600 kilométert tett meg gyalog Budapesttől Párizsig, hogy felhívja a nyugati világ figyelmét a román diktátor kegyetlen tervére: a magyarok lakta erdélyi falvak ledózerolására. Okos Márton (második képünkön) most a Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába című könyvben emlékezik vissza az útra. A kötetről február 7-én a Polgárok Házában népes közönség előtt beszélt a szerző.

Rákóczi jelszavával

A diktatúra 1989-re elérte, hogy Erdély nagyvárosaiban megforduljon a magyarok és a románok aránya. A városokba vagy a közelükbe ipari létesítményeket telepítettek, és azok mellé beköltöztették a román falvak lakosságát, esetleg egy-egy régiót közigazgatásilag is hozzákapcsoltak az adott nagytelepüléshez. Vidéken azonban még mindig más volt a helyzet.

A színmagyar vagy magyar többségű falvak, falucsoportok dacoltak az erőszakos románosítással, Ceauşescu rendszerének tehát ezzel is kellett valamit kezdenie. 1988-ban született meg az ötlet, amelyet rögtön törvényerőre is emeltek: új „agronómiai egységeket” kívántak létrehozni Erdély területén, amelyek kialakítása az útban lévő falvak lakosainak kitelepítésével, az épületek ledózerolásával kezdődött volna.

erdely_bent0002

A magunk módján igyekeztünk tiltakozni ez ellen. Az 1988-ban a budapesti Hősök terén rendezett tüntetésre is eljöttünk, de a segélykiáltásunkat nem hallották meg a vasfüggönyön túl – mesélte a kalotaszegi Kalotaszentkirályról származó Okos Márton, akit nem kedvelt a diktatúra: hol úgy próbálták elvenni a kedvét attól, hogy szűkebb környezetében magyar nyelvű előadások, műsorok szervezésével vegyen részt a közösség összetartásában és a magyar hagyományok ápolásában, hogy bányába küldték dolgozni, hol úgy, hogy a Duna-csatorna kiásásához irányították.

A már említett tehetetlenség végül arra kényszerítette, hogy ismerősök és bármiféle fogódzó nélkül áttelepüljön Budapestre. Itt döntötték el Juhos Gábor barátjával, hogy 1600 kilométeres gyalogos úttal próbálják felhívni a nyugati hatalmak figyelmét a várható katasztrófára.

erdely_bent01

Az út alatt zászlajukon végig Rákóczi jelszava állt: Cum Deo pro patria et libertate, vagyis Istennel a hazáért és a szabadságért.

Rákóczi különleges tiszteletnek örvend Kalotszegen. Ott minden valamirevaló ház tisztaszobájában kint van a képe – mondta Okos Márton.
A küldetés sikerrel járt, elérték, hogy a Nyugat nyomására elmaradjon a falurombolás. Az út során osztrák, német, francia lapok cikkeztek az ügyről, Juhos Gábort és Okos Mártont polgármesterek, képviselők, konzulok és más potentátok fogadták. Ráadásul Strasbourg testvérvárosának is választotta Kolozsvárt.

Minden benne van

Az út 25. évfordulójára elkészült kötet kíméletlen pontossággal számol be minden apró részletről.

Mindent leírok, és mindenkit néven említek. Ez a könyv nem csupán útleírás, kordokumentum is – fogalmazott a szerző.

A Polgárok Háza által rendezett könyvbemutató – mint arra Bauer Ferenc önkormányzati képviselő, az est moderátora is utalt – remekül illeszkedett a rendezvényeit itt tartó Üde Színfolt Egyesület Tartozunk – Összetartozunk című, évek óta futó programsorozatába, amelynek az a célja, hogy a határokon innen és túl élő magyarok jobban megismerjék egymást, és az elszakított országrészek közelebb kerüljenek egymáshoz.

Az eseményen részt vett dr. Lomnici Zoltán jogász (harmadik képünkön), korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke, ma az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, amely azok jogaiért is küzd, akik a magyar állampolgárság felvétele miatt vesztették el állampolgárságukat határon túli lakóhelyükön. Ilyen a 103. életévében járó felvidéki Tamás Ilona is, akit Szlovákia minden állampolgári jogától megfosztott, és akit éppen az Okos Márton szűkebb pátriájának számító Kalotaszeg, szorosabban Körösfő, a XVIII. kerület testvértelepülése fogadott díszpolgárává. Ilonka néni a lányával ugyancsak részt vett a Polgárok Házában rendezett eseményen.

bp18.hu, Kerékgyártó György

(Címlapkép: wikipedia)

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva