Hét évtized a kerület vonzásában

Szerző • 2016-01-01 • Hírek, Közélet Hét évtized a kerület vonzásában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva992

Vitathatatlanul mély nyomokat hagyott a kerület történetében Mester László. Az MSZP-s politikus 1994 és 2010 között 16 éven keresztül irányította polgármesterként a városrészt. A több mint másfél évtized során jelentősen átalakult Pestszentlőrinc és Pestszentimre, ám a legfontosabb sikernek azt tartja, hogy az ideköltözők bizonyítják: vonzóvá vált a kerület.

Mire emlékszik vissza legszívesebben ebből az időszakból?

– Hogy több olyan eset is volt, amikor a kerület pozitív hírként szerepelt az országos médiában. Mindez azért különösen fontos, mert sokszor nem is gondolnánk, milyen keveset tudnak mások erről a városrészről. Amikor 2010-ben Matyi Dezsővel, az Alexandra-könyvesbolthálózat tulajdonosával tárgyaltam, hogy nálunk is hozzon létre egy üzletet, alig tudott valamit rólunk. Az Eötvös-ingát mindenki ismeri, de azt már kevesen tudják, hogy Eötvös Loránd itt fejlesztette ki a háza kertjében. Nagyon sok anekdota kötődik a kerülethez, amely bizonyítja, hogy egykor milyen ismert és kedvelt hely volt Pestszentlőrinc.

Úgy érzi, hogy erről már múlt időben beszélhetünk?

– Meggyőződésem, hogy egyre kevésbé, de 1990 előtt többnyire peremkerületként emlegettek bennünket, és ez korántsem hangzott hízelgően. Ezen sikerült változtatni, és miközben a legtöbb budapesti kerületnek csökkent a népessége, nálunk folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedben. Szerintem ez egyértelműen azt mutatja, hogy sikerült vonzóvá tenni a városrészt.

Kispest szülöttjeként jól érezhetően lokálpatriótává vált.

– Hároméves koromban költöztünk a szüleimmel az Állami lakótelepre, és azóta folyamatosan a kerületben élek. A közel hét évtized alatt többször is költöztem, de mindig a kerületen belül maradtam, így talán érthető, hogy minden ideköt.

Sőt ambiciózus fiatalként légiirányító lett, és itt is kezdett dolgozni a Malévnál, azaz nem csupán lakott a kerületben, hanem évtizedeken át legfeljebb kirándulni járt máshova. A repüléstől teljesen elszakadt?

– Azt mondják, akit egyszer megérintett a repülés, az nem tud többé elszakadni tőle. Számomra is mindmáig fontos, több barátom van, akikkel a kapcsolat azokban az években alapozódott meg. Éppen ezért érintett személyesen is fájdalmasan, amikor a Malévot felszámolták.

Szinte minden Pestszentlőrinchez köti, amit a pestszentimreiek gyakorta vetettek a szemére. Hogy élte meg a városrészek rivalizálását?

– Mindig fontosnak tartottam, hogy Pestszentimre is fejlődjön, csak a fejlesztéseknek gátat szabnak a fizikai lehetőségek. Miközben Imre egy beépített hely, addig Lőrincen nagyon sok a fejlesztésre váró terület, s ez egy olyan adottság, ami behatárolja a lehetőségeket. Ennek ellenére több jelentős beruházást valósítottunk meg. Meggyőződésem, hogy a Sportkastélyra és a Pintér Kálmán Szakrendelőre is mindenki büszke lehet.

Ez a rivalizálás okozta önnek a legtöbb fejfájást polgármesterként?

– Annyira azért nem volt éles a probléma. A gyakran tapasztalható meg nem érté, az értelmetlen politikai csatározás jobban bosszantott, mert hátráltatta a közös munkát. Akár a testületben, akár a saját frakcióban találkoztam vele, mindig elkeserített. Az ellenzék ősi jussa a kritika, ám hiába vagyunk ezzel tisztában, amikor az nagyobb fejlesztéseket hátráltat, roppant bosszantó.

– A 16 év során számos fejlesztés ment végbe. Melyiket volt a legnehezebb megvalósítani?

Az új piacot. Mindenki tisztában volt azzal, hogy a régi helyet kinőtte a piac, és mindenkinek szívügye volt, hogy megoldást találjunk, de mindenki másként képzelte el. Sok-sok egyeztetést követően költözhetett át az új helyre, ahová én is rendszeresen járok, és úgy látom, bevált, ahogy a hozzá kapcsolódó Szent Lőrinc sétány is. A piac a történelem során mindig is egyfajta találkozási pont volt az emberek számára, s ezt a funkcióját még jobban is tudja betölteni az új helyen, hiszen egy jelentős közlekedési csomópontban van. De nem csak erre vagyok büszke, hiszen a fejlesztések mellett legalább ennyire fontosnak tartom azt is, hogy nagyon sok kulturális értéket őriztünk meg. A Téblábtól a Dohnányi zeneiskolán át a sportklubokig számos olyan értékről beszélhetünk, amelyek nélkül szegényebb lenne a kerület.

bp18.hu, Sütő-Nagy Zsolt

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva