Kalotaszeg és a Bánk bán

Szerző • 2017-10-03 • Hírek, Kultúra Kalotaszeg és a Bánk bán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva158

Amikor olvassák, hallgatják, vagy akár nézik legnagyobb klasszikus magyar drámánkat, Katona József Bánk bánját, kevesen tudják, hogy keletkezésének gyökerei több évszázadra nyúlnak vissza.

Először Mátyás király történetírója, Bonfinius jegyezte le a tragédiát, amelyet több mint háromnegyed évszázaddal később Valkai András krónikaíró, énekszerző 1567-ben versbe szedett, s abból mintegy 300 soros históriás éneket teremtett. A történet, amelyből Katona József 1814-ben klasszikus drámát alkotott, megihlette Erkel Ferencet is, aki 1861-ben operát komponált.

A dráma keletkezésében meghatározó szerepet játszó Valkai András költő 1540-ben született Kalotaszeg egyik eldugott kis falujában, Magyarvalkón.

Iskolai végzettségét illetően nagy a bizonytalanság, de egyes történészek szerint igen valószínű, hogy a tanulmányait Kolozsvár főiskolai rangú tanintézetében végezte.

A Valkai család története egészen a XIII. századig vezethető vissza, és bizonyítottan Erdély egyik legnevesebb családjával, a Báthoriakkal álltak atyafiságban. Valkai András 19 évesen került János Zsigmond udvarába, majd Csáky Mihály erdélyi kancellár nótáriusa és a fejedelmi ítélőtábla bírája lett. Kötetlen foglalkozásának köszönhetően több ideje jutott a szülőfalujában való tartózkodásra, ahol a Kalota és a Gyalui-havasok szépsége, a félig vad, érintetlen természet látványa nagyban segítette költői tehetségének kibontakozását.

A Bánk bán című munkája először 1567-ben, Heltai Gáspár Cancionáléjában volt olvasható, majd Heinrich Gusztáv 1574-ben újra kiadta, és 1577-ben Kolozsváron is megjelent. Egyéb művei közül megemlíthetjük a Genealogia Historicát (1576), a Barbarossa-krónikát és a János pap országát (1573) vagy az Alboinus és Rosamimdcit (1580). Említésre méltó az 1567 előtt megjelent Krónika című műve is.

Mindössze másfél évtizeden keresztül alkotott. Több mint hat históriás éneke összesen 1736 versszak terjedelemben maradt az utókorra. A csupán 46 éves Valkai András feltehetően a pestisjárvány következtében hunyt el 1586 nyarán Kolozsváron.

Az isteni gondviselés vagy talán csak a véletlen műve, hogy az egyetlen ütőképes magyar operafilm, a külföldi szakmai körök elismerését is kiváltó Bánk bán főszerepét az a Kiss B. Attila operaénekes játssza, aki a Valkai András szülőfalujához legközelebb eső kalotaszegi faluban, Kalotaszentkirályon született. Középfokú tanulmányait Kalotaszeg központjában, Bánffyhunyadon, felsőfokú tanulmányait pedig Erdély „fővárosában”, Kolozsváron végezte.

*
Históriás ének az nagyúr Bánk bánról, miképpen az András királynak feleségét megölte az ő nagy vétkéért (Valkai András, 1567)
(Részlet)

Sok szép dolgok vadnak nékünk megírván
Históriákban szépen befoglalván,
Vadnak nékünk például megíratván
Szép dolgokkal krónikák vadnak rakván.

Mikor András volna a királyságban
Zöndülés lőn az keresztyén országban,
Sok királyok lőnek oly jó szándékban
Pogánok ellen, hogy indulnának hadban.

Ország gondját bízá egy szolgájára
Feleségét, gyermekit egy főúrra,
Nemzetségből az jó vitéz Bánk bánra
Melyet hagya országa oltalmára.

Bátorsága nagy vala az Bánk bánnak
Tekéletes jámborsága az úrnak.
Vitézsége, jó erkölcse úrfinak.
Örül vala azért ő ez dolgának.

Bánk bán feleségét akkor ott tartja.
Hogy királné asszonyát ő is szolgálja.
Király távollétében vigasztalja.
Nyájasságával is azt vidámítja.

Ékes termetje szép vala asszonnak
Sokan csodálkoztak szépségén annak.
Tekéletes vala jámborsága annak
Jó hírek-nevek asszonnak valának.

Atyjafia az királné asszonnak
Szerelmére gerjede Bánk bánnénak.
És megjelenek királné asszonnak
Szerelmében bün-vakulása annak.

Királné asszon szóla az öccsével
Rejtekházba lönne ő csendességgel
Mind addig forgolódnak mesterségével,
Hozza-viszi Bán bánnét beszéddel.

Öccse rejtezve vala meghagyott házban
Asszony az Bánk bánnét vivé az házban.
Jámborsága megromla virágában
Megtöretek az ő tisztaságában.

Szégyenségét az asszony nem titkolá
Nem sok üdőre urának megmondá.
Mikor ura megölelé, ápolá,
Sírva vitéz urának e szót mondá:

„Ölj meg azért, vitéz uram engemet
E szégyent magam hogy ne láthassam,
Tisztességedet meg ne fogyatkoztassam,
Életemmel nevedet ne gyalázzam.”

Igen megharagván ezen a Bánk bán
Szomorúságot nem jelenti az bán.
Feleségét kéri hogy sírásában
Megszűnjék, ne legyen nagy bánatjában:

„Hozzám való nagy szerelmedért kérlek.
Bánátidtól megszünjél, arra intlek.
Ártatlannak téged ebben esmérlek,
Meghal a királné asszon érötted.”

Mikoron udvarhoz ő beindula,
Királné asszonnyal hogy szembe juta,
Törit asszonhoz mindjárt kirántá,
Királné asszont legottan levágá.

*
Aki szörzette ezt magyar versekben
Nem jelenté nevét ő ezekben.
Sem pedig nem írta azt versfejekben
Valkón megtalálják Kalotaszegben.

Születés után ennyi esztendőben:
Ezerötszázhetvenháromban.
Az hév hónak Szent Jakab innepiben.
Tiszta életre ő minden int ezekben.

A teljes szöveg másolata megtalálható Magyarvalkón (Văleni), a református egyházközség irattárában.
Felhasznált irodalom: Kalotaszeg, 1992. I–X. szám.

bp18.hu, Péntek László

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva