Klasszikus akvarell, üde színekkel – Buczkó Imre kiállítása

Szerző • 2015-11-07 • Hírek, Művészet Klasszikus akvarell, üde színekkel – Buczkó Imre kiállítása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva1925

Buczkó Imre kerületi festőművésznek a névnapja alkalmából kiállítása nyílt Színezett vízzel V. címmel a Pestszentimrei Közösségi Házban. A pestszentlőrinci festőművész akvarell, pasztell és olajtechnikával dolgozik, ezúttal akvarell képeiből láthatunk egy szép nagy csokorra valót.

A Pestszentimrei Közösségi Házban (PIK) volt az első Színezett vízzel című tárlatom, és most az ötödik is itt nyílt meg – mondta Buczkó Imre. – Ezúttal főként a tájképeimet mutatom be az érdeklődőknek, de a kiállításra elhoztam a Szabolcsi sorsok és a Pipacslány című munkámat is. Sokan szeretik a tájképeket.

Elekfy Jenő, Munkácsy-díjas festőművész, a volt mesterem mondta egy alkalommal, hogy akinek van mondanivalója a világról, kell, hogy szeresse a tájképeket.
A vendégeket Ódor Katalin, a PIK igazgatója köszöntötte, majd Garamvölgyi Béla kerületi festőművész, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára nyitotta meg a tárlatot.

A művésztanár megemlítette, hogy nemrég nyílt meg a Fehéren Feketén Galériában Elekfy Jenő tárlata, s aki látta az említett kiállítást, majd megnézi Buczkó Imre akvarelljeit, az ne összehasonlítsa, hanem inkább vesse össze a két művész alkotásait egymással. Elekfy a műfaj klasszikus módját művelte, vagyis nem fedőleg rakta fel a festéket, hanem olyan módon, hogy a papír átvilágíthasson a festékrétegen, így kapja világító erejét.

Ez a technika nem tűr változtatást, javítgatást.A tanítvány képei üdék, a klasszikus akvarell mindenféle csodája felfedezhetők bennük. Több rétegben, lazúrokkal építkezik, lazán egymásba olvadnak a színfoltok. Lehet másképpen festeni, de a tiszta akvarelltechnika lényege, hogy sem fedőfehérrel, sem más idegen anyaggal, eszközzel nem nyúl bele az alkotó. A tradicionális akvarelltechnika a legeszköztelenebb, azonban a legnehezebb műfaj. Aki ezt tudja művelni, az mindent tud.

Buczkó Imrét ismerhetjük közíróként, valamint műszaki emberként is a kerületben. Négy évtizeden át dolgozott a polgári repülésben: tervezőként, majd üzemeltetőként, végül a 90-es években a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési főmérnökeként. A feladata teljes embert kívánt, így festői programja háttérbe szorult. Azért időközben létrehozta a szívéhez oly közel álló Ferihegyi Galériát, amely a vezetésével öt éven át működött. De a művészethez való vonzódása Imrének már gyermekkorában megvolt, azonban amikor pályaválasztásra került sor, nem tudott dönteni, hogy a Műegyetemen vagy a Képzőművészeti Főiskolán Elekfy Jenő festőművésznél folytassa a tanulmányait.

Édesapja tanácsára a műszaki pályát választotta, aki útravalóul azt mondta: „Ha igazán tehetséges vagy a művészi pályán, akkor úgysem fogsz elkallódni.”

Buczkó Imre a műszaki egyetem elvégzése után a Ganz-MÁVAG gyárba, majd a Ferihegyi repülőtérre került. A sors ajándékának tekintette, hogy utóbbi munkahelyén megismerkedett Elekfy Jenő fiával, aki bemutatta őt az édesapjának. Barátságot kötöttek a mesterrel, és rendszeresen eljárt a műtermébe. Ebben az időszakban vált valóra régi vágya, hogy nála ismerhesse meg a színezett vízzel készült, tiszta akvarell lényegét.

Amióta nyugdíjas, minden idejét a festészetnek szenteli.

Buczkó Imre munkái nemcsak hazai magán- és közgyűjteményekben találhatók meg, hanem több európai és tengerentúli gyűjteményben is. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Szépmíves Társaságnak, a Magyar Vízfestők Társaságának és az Új Gresham Körnek.

A november 26-ig megtekinthető tárlaton Rákosi Anna hegedűművész működött közre.

bp18.hu, Fülep Erzsébet

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva