Lehet-e airport city a Liszt Ferenc reptér és környékén

Szerző • 2014-06-09 • airLED, Fejlesztések, HírekHozzászólások (0)1058

Megágyaznak a reptér fejlesztésének. Év végére kész lesznek a tervek. Ebben segít az airLED projekt, amelyben Pestszentlőrinc-Pestszentimre vezető szerepet vállalt.

A Liszt Ferenc reptér a Kárpát-medence legforgalmasabb légikikötője, a fejlesztési irányokat a repülőtér szűkebb és tágabb környezetének gazdasági, infrastrukturális fellendítésével együtt kell meghatározni.

Az európai uniós Central Europe Program keretében megvalósuló airLED projekt – amelyben vezető partnerként vesz részt Pestszentlőrinc-Pestszentimre – célja a közép-európai repülőterek vonzáskörzetének integrált fejlesztése. A programban a kerület mellett a lengyel Mazowsze, a szlovén Gorenjska és az olasz Emilia-Romagna tartomány vesz részt. A fő cél, a helyi gazdaság élénkítése a légikikötők vonzáskörzetében. A repülőterek stratégiai jelentősége az elmúlt ötven évben rendkívüli módon megváltozott. Míg a polgári repülés aranykorának nevezett ötvenes–hatvanas években a repülőterek világa szinte mitikusnak számított, addig az utóbbi két-három évtizedben sokkal hétköznapibb lett a világuk. Komplett szolgáltató központokká, kisebb városokká váltak, most pedig az a cél, hogy a kerítésen túl, a térségi településeken, a közvetlen környezetben alakuljanak ki jól működő gazdasági övezetek.
A légikikötők és azok környékének gazdasági fejlesztése világszerte egyre jellemzőbb. A közép-európai légikikötők vonzáskörzetének fejlesztése során logisztikai, közlekedési, területfejlesztési, környezetvédelmi és városépítészeti, valamint üzleti, továbbá beruházásfejlesztési irányelveket vesznek figyelembe.

A cél egy szinte önálló városként működő, úgynevezett airport city, amelynek segítségével elérhető a repülőtéri területek beillesztése a városfejlesztési koncepciókba. Közös elhatározás, hogy az airport cityvé válás érdekében kidolgozzanak a partnerek egy stratégiai rendszert, amely alapul szolgálhat más régiók fejlesztési elképzeléseihez, mindez olyan előkészítéssel jár, amelynek segítségével a résztvevők, így Budapest is, később már kész tervekkel pályázhatnak az uniós forrásokért.

A XVIII. kerületnek, mint az airLED program vezető partnerének bőven van tennivalója, hiszen eddig a kerület kevésbé tudta kihasználni a repülőtér közelségét. A projekt ugyan nem konkrét beruházásokat jelent, de az itt lefektetett irányelvek további fejlesztések alapjai lehetnek, a pályázat kapcsán tanulmányozzák, hogy a Liszt Ferenc repülőtérhez hasonló vagy nagyobb repterek mellett milyen iparágak, szolgáltatások jelennek meg. A programban részt vevő felek egy bolognai konferencián vitatták meg, és egyeztették az eddigi munkát, majd odahaza egészítették ki az addig elkészült stratégiát a tapasztalatokkal 2014 februárjában. Kiderült többek között, hogy a repülőterekre irányuló tömegközlekedés fejlesztése az egyik sarkalatos pontja az európai uniós airLED projektnek, így annak lezárásáig erre a területre kell fókuszálni, az eddig elkészült fejlesztési modellt kibővíteni egy komplex tömegközlekedés-korszerűsítési, harmonizációs elemmel.

A reptér

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Magyarország és a Kárpát-medence legforgalmasabb légikikötője, s jövőbeni szerepkörére a környező országok repülőtéri fejlesztései is kedvező hatással lesznek. A budapesti repülőtér elsősorban a XVIII. kerületre és Vecsés városára van közvetlen gazdasági hatással, de a X. és a XVII. kerület, valamint Ecser, Gyál és Üllő települések is érintettek. Ezeken a településeken az elmúlt időszakban több jelentős fejlesztés valósult meg, ugyanakkor számos konkrét fejlesztés leállt, elakadt, illetve a tervezőasztalon maradt.

Év végére el kell készülni

A támogatási szerződés szerint a finanszírozás maximális összege 1.367.270,15 euró, a közép-európai partnerek hozzájárulása ebből 282.666,85 euró, a projekt kezdete 2012. július 1., a záró időpont 2014. december 31. A társfinanszírozás mértéke magyar partnerek esetében 85%, melyet 10%-os kormányzati társfinanszírozás egészít ki. A 10 százalékos kormányzati társfinanszírozás a nyertes magyar partnerek számára automatikusan biztosításra kerül, az önrész 5 százalék.

Az airLED  Teljes hazai költségvetése 507 ezer Euró, azaz cca 155 millió Ft, ebből támogatás 482 ezer Euró, azaz cca 147 millió Ft.

A négy projekt:  airLED, RE-Block, RE-SEEties, GeoSEE, összesen több mint 370 millió Ft külső forrás bevonását jelenti az önkormányzati gazdálkodásba.

 

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva