Máshol már hallgattak, itt még szóltak a fegyverek

Szerző • 2017-10-22 • Hírek, Közélet Máshol már hallgattak, itt még szóltak a fegyverek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva503

A világ magyarsága 1956-os emlékezetének részeként idézte fel Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a kerületi forradalmi eseményeket a Béke téren október 20-án tartott kerületi ünnepségen.

Történészek, politológusok tiszte szokott elsősorban lenni, hogy saját kutatásaik alapján bemutassák az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. Idén üdítő újdonság volt, hogy az október 20-án a Béke téri kopjafánál rendezett kerületi megemlékezésen egy fiatal intézménynek, a Magyarság Házának igazgatója, Csibi Krisztina tartott beszédet.

A szónok korábban a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnökeként is bizonyította már, hogy elkötelezett híve a Kárpát-medencében élő magyarság értékőrző mozgalmának. A 2011-ben létrehozott intézmény pedig – amint azt a honlapján megfogalmazzák – minden magyar összetartozását jelképezi, s fokozatosan olyan nemzeti, kulturális, közművelődési, oktatási-módszertani, turisztikai központtá, kiállítótérré és látogatóközponttá alakult, amely erősíti az anyaországban élők és a határon kívül élő magyar közösségek közötti kapcsolatokat. Az igazgató e szemléletnek megfelelően értelmezte a hatvanegy évvel ezelőtti eseményeket, miután – az ünnepség megnyitásaképpen – Herczku Ágnes népdalénekes az egybegyűltekkel együtt elénekelte a Himnuszt és három népdalt.

Koszorúk a forradalom emlékére
A megemlékezést koszorúzás követte. Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata nevében Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán és Dömötör István alpolgármester, valamint Molnár Ildikó címzetes főjegyző helyezett el koszorút a Béke téri kopjafánál. Koszorúval emlékeztek a hősökre Kucsák László országgyűlési képviselő mellett az 1956-os szervezetek, a politikai pártok, a nemzetiségi önkormányzatok és a civil egyesületek képviselői, továbbá a helyi általános és középiskolák diákjai is.

Csibi Krisztina arról is beszélt, hogy az 1956-os visszaemlékezésekben – nem ok nélkül – Budapest és elsősorban a belső kerületek állnak a középpontban.

Pedig nem szabad elfeledkezni az ország más pontjain történtekről: például a forradalmi előzményekben élen járó Szegedről vagy Debrecenről, ahol az első sortüzet adták le október 23-án. A legtöbb halálos áldozatot követelő más sortüzek is vidéken dördültek el: Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban.

A XVIII. kerület azért mondható fontos helyszínnek, mert egyik példája annak, hogy nem mindenhol hallgattak el a fegyverek november 4-én úgy, ahogy a tankönyvek tanítják. Lőrincen például még november 6-án is állítottak fel ágyút, amivel két nappal később tankot lőttek ki. És november 8. a dátuma a megtorlás legtragikusabb kerületi eseményének, a Fröhling pékség előtti vérontásnak is.

Csibi Krisztina szerint fontos, hogy figyelmet kapjanak a külső kerületekben végbement események is, hiszen ezek is az 1956-os történet fontos részei.

A megemlékezés végén az önkormányzat, a pártok, a társadalmi és a civil szervezetek képviselői koszorút helyeztek el a kopjafánál.

bp18.hu, K.Gy.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva