Minta Európának: az 1848. áprilisi törvények

Szerző • 2019-03-03 • Hírek, Közélet Minta Európának: az 1848. áprilisi törvények bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva266

Egész Európának adtak mintát az 1848-ban kihirdetett áprilisi törvények – véli Anka László történész, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoportjának munkatársa, a március 15-i Kossuth téri ünnepség szónoka. A szakembert a forradalom és szabadságharc eseményeiről kérdeztük.

Ön szerint mit jelent a március 15-i nemzeti ünnepünk?

– E napon emlékezünk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire, hőseire. Nemzeti ünnepünk egy több mint másfél esztendős történelmi eseménysorozat összefoglalója, amely 1848. március 15-én kezdődött, és véleményem szerint az 1849. október 6-i fővárosi és aradi kivégzésekkel zárult le. Ezek a hónapok a magyar történelem legnagyszerűbb pillanatainak tekinthetők. Március 15-én robbant ki a forradalom Pest-Budán, amely a tömegbázisát adta a későbbi eseményeknek, így április 11-én Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés, a diéta elfogadhatta a rendszerváltó törvényeket, amelyeket gróf Batthyány Lajos kormánya terjesztett elő.

Milyen szempontból tekinthetők rendszerváltónak az áprilisi törvények?

– E jogszabályok társadalmi értelemben felszámolták a feudális rendet, eltörölték az azzal járó kötöttségeket. Az ország lakosai a törvény előtt egyenjogú állampolgárokká váltak. Bevezették a közteherviselést. A politikai berendezkedés is megváltozott, letették a modern állam alapjait a sajtószabadságról, a felelős kormányról, az állandóan ülésező parlamentről és a népképviseleti választásokról szóló törvényekkel. A dualizmus korában március 15. és április 11. rivalizált egymással, mint ünneplésre méltó nap, s 1898-ban április 11. győzött, ennek nemzeti ünneppé nyilvánításáról született törvény. A dátum később módosult. Ennek az adta az aktualitását, hogy a kiegyezés során újra hatályba léptek ezek a novellák, és ezen nyugodott az 1867 és 1918 közötti korszak alkotmányos berendezkedése.

Ünnepi események
Az önkormányzat március 14-én 9 órára a Kossuth téri koszorúzási ünnepségre várja a kerületieket. Az ünnepség szónoka dr. Anka László történész lesz. Ugyanezen a napon 15 órakor Pestszentimrén a Bányai Júlia-emléktáblánál is lesz megemlékezés. Március 15-én 10 órakor a Pestszentimrei Sportkastély elől indul a hagyományos Imre–Lőrinc-futóverseny.

Hogyan torkollhatott fegyveres harcba az 1848-ban törvényes úton lezajló átalakulás?

– A Habsburg császári-királyi dinasztia nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy az uralkodó jogosítványai gyengülnek, hogy egy felelős kormánnyal és országgyűléssel kell osztoznia a hatalmon. Ezt csak kényszer hatására fogadta el, mert ’48 tavaszán Itáliában, Bécsben, Prágában, a Magyar Királyságban, vagyis birodalomszerte forradalmak robbantak ki. A császári udvar nem tudott ennyi irányban eredményesen politizálni egyszerre. A nyarat erőgyűjtésre használta fel, majd a háttérből felpiszkált Jellasics horvát bán támadása után nyíltan felvállalta a fegyveres küzdelmet. Hangsúlyozom, ezáltal a császári-királyi ház lépett le a törvényesség talajáról, és a magyarok védelmezték az április törvények által keletkezett jogokat. Ezek fennmaradása, jogaink megőrzése érdekében folyt részünkről a szabadságharc.

Miért állítja, hogy 1848–49 a magyar történelem legnagyszerűbb pillanatai közé tartozik?

– Az április törvények a kor mércéjével mérve Európa-szerte mintaértékűek voltak. A mi fegyveres küzdelmünk tartott ki a legtovább. Az ellenállást a semmiből építettük fel, néhány hónap alatt megteremtve a hadseregszervezés feltételeit. Számtalan győztes csatát vívtunk, a nemzeti emlékezet rengeteg bátor és tehetséges hadvezér, honvédtiszt nevét örökítette meg számunkra. Szabadságharcunkat csak nagy túlerővel, orosz cári beavatkozással tudták a Habsburgok leverni és általa az abszolút hatalmukat restaurálni. Le kell szögezni: a szabadságharc nem elbukott, hanem katonai értelemben leverték. Korabeli vezetőink: Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Kossuth Lajos kiváló teljesítményt nyújtottak, példaképként tekinthetünk rájuk. Negyvennyolc eszméi tovább éltek, és ezek mentén történt meg a kiegyezés 1867-ben a császári ház és Magyarország között. Így jött létre a dualizmus kora, amely történelmünk legprosperálóbb korszakának tekinthető gazdasági, kulturális értelemben egyaránt. Sajnálatos, hogy az első világháború elvágta azt a fejlődési folyamatot, amelynek eszméi 1848. március 15-én a pesti utcán diadalra jutottak, jogszabályi kereteit pedig az április törvények biztosították.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva