Ne vágj ki minden fát! – interjú Juhász Árpáddal

Szerző • 2020-01-23 • Hírek, Zöld környezet Ne vágj ki minden fát! – interjú Juhász Árpáddal bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva223

Juhász Árpád geológus a hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja. Számos földrajzi ismeretterjesztő filmet készített, továbbá szakértőként vett részt a televízió földrajzi témájú természettudományos sorozataiban, magazinműsoraiban, vetélkedőiben. Filmjeit rendszeresen műsorra tűzi munkahelye, a Tv2 is. A Városkép újság készített vele interjút, amit most közzéteszünk mi is.

Geológiai szempontból mindaz, ami a földkéreg vagy a vízfelszín alatt zajlik, mennyiben befolyásolja azt, amit klíma-katasztrófahelyzetnek nevezünk?

– Ami a Föld mélyén van, az nem befolyásol semmit. Az ember nem tudja befolyásolni a földrengéseket, és a földrengések sem változtatnak a légkörön. A vulkánkitörések is csak csekély mértékben, bár sok szén-dioxidot meg egyéb gázokat lövellnek ki.

Nemrég Új-Zélandon volt vulkánkitörés, miközben turisták járkáltak a kráterben. Többen meg is haltak.

– Én is jártam ott. Ötven kilométerre van az Északi-sziget keleti részétől egy 350 méter magas kúp, aminek az egyik oldala nyitott. Ként bányásztak ott, amíg nagyon régen nem történt egy-egy kitörés. Akkor beszüntették a bányászatot, viszont maradt a turisztikai látványosság. Oda lehet menni hajóval, és pallókon be lehetett sétálni, miközben gőz szivárgott oszlopokban. Én 1997-ben helikoptert béreltem. Olyan vagány volt a pilóta, hogy nem csupán körberepültük a krátert, hanem bementünk ezen a torkolaton, és a gőzben tettünk egy kört. De visszatérve az eredeti témához, a vulkánkitörések időnként szén-dioxidot meg más gázokat juttatnak a légkörbe, de ez az emberi történelem évezredei alatt nem befolyásolta alapvetően a földi légkört, és a hőmérsékletet sem változtatta meg. Amiben azonban geológusként kompetens vagyok, az egy másik jelenség, a gleccserekben, illetve a jégmezőkben lévő jég olvadása. Magam sem tudtam, amikor 1963-ban először készítettem fotókat például a Pasterze-gleccserről Ausztriában, a Großglockner tövében, hogy annak dokumentumértéke lesz. Mert mellétettem egy olyan fotót, amit 2010-ben készítettem, és lehet látni, hogy ahol régen jég volt, ott most csak kő van, a jég eltűnt. Az osztrákok 1851 óta minden évben megjelölték, hogy mikor meddig ért a jég. Kiderült, hogy 150 év alatt három kilométerrel lett rövidebb ez a világviszonylatban jelentéktelen gleccser, de pontosan kiszámolható az is, hogy 150 év alatt 1,5 milliárd köbméter jég olvadt el csak ezen az egy helyen. Életem során felkerestem vagy 200 gleccsert. Voltam Grönlandon, az Andokban, a Himalájában, a Spitzbergákon, és mindenütt feljegyeztem az adatokat. Ebből írtam a Gleccserek a föld hőmérői című könyvet. Mert meggyőződésem, hogy a gleccserek több évtized átlagos hőmérsékletét tükrözik vissza. Ez drámaian hangzik, de egészen biztos vagyok a felmelegedésben, és aki ezt nem hiszi el, az vagy ostoba, vagy hazudik.

Az emberi tényező

És ebben mennyi az ember szerepe, felelőssége?

– Ez a tömegkommunikáció által manipulált dolog. De mit tudok mint geológus mondani? Amikor az ember pillanatszerű gyorsasággal elégeti a kőszenet, a földgázt meg a kőolajat, akkor olyan nagy tempóban szabadítja fel a szén-dioxidot, amely messze meghaladja a természet kiegyenlítő szerepét. Az élővilág százmillió éveken keresztül sziszifuszi munkával kötötte meg a légköri szén-dioxidot, és abból lett végső soron a szén, a földgáz, majd a kőolaj. Tehát egy szerves anyagból keletkezett fosszilis energiahordozó elégetésekor az ember a természeti folyamatokat messze meghaladó tempóban juttatja vissza a légkörbe a szén-dioxidot. Az üvegházhatás nagyon komplikált dolog, azt nemcsak a szén-dioxid okozza, hanem egy csomó más is belejátszik, például a metán vagy a vízgőz, mivelhogy nagyobb a párolgás a tengerekben, a nagyobb tavakban és így tovább. Belejátszik az is, hogy amikor melegszik a légkör, akkor mind az északi, mind a déli félgömbön az örökké fagyott talaj, a jéggel összecementesedett alaptalajszemcsék elkezdenek olvadni, és ebben rengeteg metán van, a metán pedig nagyobb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ezekről szinte szót sem ejtenek a klímaegyezményekben, mert most is csak a szén-dioxidot és a karbonmentességet emlegetik. De itt nemcsak erről van szó, hanem egy bonyolult rendszerről is. Egy biztos, nagyjából 150 éve az ember elkezdett drasztikusan beavatkozni a természet folyamataiba.

Igen, de addig mi volt?

– Volt egy állandó csere a légköri szén-dioxid és az élővilág által megkötött szén-dioxid között. A legnagyobb megkötők a tengerek. A földgolyó kétharmada óceán és tenger, tehát nyilván ennek nagyobb szerepe van, mint ha csak szárazföld volna. De a tengerekben mi kötötte meg a szén-dioxidot? Olyan szervezetek, amelyek kalcium-karbonátot, tehát mészkövet tudtak kiválasztani. Ha kimész a budai hegyekbe, és a János-hegyet meg a többit nézed, ott például zöld algák voltak az akkori trópusi tengerben, ezek kötötték meg a légköri szén-dioxidot és választottak ki kalcium-karbonátot, és ebből áll a budai hegyek többsége. És amikor a Pál-völgybe mész, a Mátyás-hegy környékére, ott meg nagyra nőtt egysejtűeket és mohaállatokat látsz a kőzetfalban. Harmincöt-negyvenmillió éve azok voltak a fő szén-dioxid-megkötők. Tehát minden korban a földtörténet kitalált olyan lényeket, amelyek a szén-dioxidot megkötötték a légkörből. Napjainkban a legnagyobb megkötők a korallzátonyok. Na most, ha savasodik a tenger, emelkedik a víz hőmérséklete, akkor a korallzátonyok kifehérednek, mindegy, hogy az Bahama, Florida, Vörös-tenger vagy ausztrál korallzátony. A kifehéredés azt jelenti, hogy a zöld algák eltűnnek, tehát már nem tölti be ezt a szén-dioxid-megkötő szerepet maga a koralltelep. A korallépítmények puhává, málékonnyá válnak, szétmorzsolódnak, látványként is szegényesek lesznek, és főleg az a sok rejtekhely, amit a korallzátonyok jelentettek a halak és millió más élőlény számára, mind-mind redukálódik, tehát a tengerek légkörmegkötő szerepe gyengül.

A Föld tüdeje

És mi a helyzet a trópusi erdőkkel? Ráadásul óriási erdőtüzek voltak ezeken a területeken.

– De gondoljunk csak az arizonai, a kaliforniai vagy az ausztráliai tüzekre, vagy arra, hogy Spanyolországban, Portugáliában vagy az Adria mentén is rendszeresek a hatalmas erdőtüzek. Ez egyrészt a szárazság miatt van, hatalmas aszályok vannak ezeken a területeken. Másrészt az erdőket gyakran az emberek gyújtják föl. Brazília esetében az a durva helyzet, hogy ott egyformán érdekelt volt az erdők felgyújtásában a szegény paraszt, aki földhöz akart jutni, és a nagybirtokos figurák is, akik ugyanúgy égették, hogy minél több legyen a szójának, illetve a szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas területük.

Mi az igazság a Föld tüdeje mondással?

– Amíg süt a nap, addig az erdő megköti a szén-dioxidot. Amikor éjszaka van, az erdő ugyanúgy lélegzik, mint mi, emberek, tehát olyankor szén-dioxidot bocsát ki. Tehát ilyen értelemben tényleg tüdő, de nem azért, mert jelentős szerepet játszana a szén-dioxid megkötésében. Szerepet játszik az élővilág sokféleségének a megőrzésében, és ha tüzek vannak, akkor ott élőhelyek pusztulnak ki.

Egyre nagyobb méreteket ölt az erdőirtás is.

– Hadd említsek egy példát: ha az ember a kilencvenes évek elején Kuala Lumpurból repült, és Borneó fölé ért, akkor egy összefüggő zöld leplet látott a gépből néhány kanyargó kis csíkkal, ahol minimális földművelés volt. Legutóbb, mikor ott voltam, az eredeti trópusi esőerdőnek tíz százaléka volt meg, a többi olajpálma-ültetvény. És ez milyen következményekkel járt? Az orángutánok populációját Szumátrán és Borneón ötvenezerre becsülték. Mára, az élőhelyek beszűkülésével, annyira csökkent a számuk, hogy menhelyekre kell begyűjteni őket. Vagy voltam a nagyorrú majmok menedékhelyén. Amikor először jártam ott, még az esőerdőben csónakkal járva tudtuk filmezni őket. Mára annyira lecsökkent az élőhelyük, hogy az emberek etetik őket. Az erdőknek tehát nem egyszerűen tüdőszerepük van, hanem arra is kell gondolni, hogy mennyi élőlénynek adnak otthont.

Forrás: bp18.hu/Gyuricza Péter

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva