Pestszentlőrinc, Pestszentimre „láthatatlan” lankái

Szerző • 2015-07-29 • Hírek, Közélet Pestszentlőrinc, Pestszentimre „láthatatlan” lankái bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva3702

Pestszenlőrinc 1910-től önálló település és 1936-ban városi rangot kap, Pestszentimre 1930-ban vált önálló nagyközséggé. 1950-ben a fővároshoz csatolták a településeket, megszületett a 18. kerület, de ekkor indult meg Ferihegyen a polgári repülés is, 1990-ben pedig megszületett az önkormányzatunk. Idén öt, jövőre pedig a hatodik jeles dátumot ünnepeljük. Egy helytörténész segítségével „futottunk végig” kerületünk történetén.

Ha valaki a kerületünket idegen számára próbálja meg beazonosítani, akkor azt mondja, hogy az Üllői út másik végén, a repülőtér mellett található. A főváros külső kerülete, földrajzi érdekessége többek között, hogy a belvárosnál magasabban fekszik. Az Üllői úton az első nagyobb emelkedő a pestszentlőrinci Szarvas csárda tér, ahonnan tiszta időben a budai hegyek is jól láthatóak – kezdtük beszélgetésünket Heilauf Zsuzsannával, történész muzeológussal, a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével.

A középkorban részben királyi birtok volt ez a vidék. Szent Lőrinc falut először 1332-ben említi oklevél. De a török időkben a terület teljesen lakatlanná vált, Szentlőrinc, illetve Péteri puszta volt a neve.

Szőlőtermesztés Ferihegyen

– Később a Grassalkovich birtokba ágyazódott be a mai 18. kerület területe, a birtok egyébként Gödöllőtől a Csepel szigetig tartott. De a gróf úgy döntött, hogy itt nem telepít falut, ahogy a közeli Vecsésen vagy Soroksáron, hanem egy kisebb és nagyobb majorsági központot hoz létre a két pusztán. Ma ezekből az időkből egyetlen dokumentált épületünk maradt fenn, ez a Gloriett és a Szentlőrinc lakótelep közelében álló kis kápolna. Ez a 18. századi épület a kerület legrégebbi épített emléke. Érdekes, hogy a harangja két századot is túlélt, rajta van az adományozó, a területet 1799-től bérlő Mayerffy család tagjainak neve. Ferihegy névadója, Mayerffy Xavér Ferenc birtokán – többek között – szőlőiskolát is létesített, (ezt a területet nevezték el róla később Ferihegynek) ahol új fajtákat nemesített ki akkor, amikor a magyar szőlőkultúra hanyatlásnak indult – avatott be a történelem érdekességeibe a helytörténeti gyűjtemény vezetője.

18kerkapüolna_bent

Eötvös-inga a kerületben

– A kerületünk elődtelepüléseinek első nagy fejlődési szakasza szorosan összekapcsolódik a közeli fővároséval, illetve a vasútvonalak megjelenésével. Először egy villa-, és üdülőgyed alakult ki a mai Lónyay telepen: Lónyay Menyhért miniszterelnök birtoka feküdt itt. Nyaralót vásárolt Eötvös Loránd fizikus is, aki a legfontosabb találmányával, az ingával nyaralójának kertjében kezdett el kísérletezni. A legenda része az is, hogy a fizikus rendszeresen szürke lován ment be a mintegy 12 kilométerre lévő egyetemi épületig. Lónyay Menyhért pedig emlékiratait írta itt. A politikus háza még ma is áll, jelenleg önkormányzati bérlakások működnek benne. Szeretnénk helyi védettség alá helyezni mielőbb – fogalmazta meg a közeljövő teendőit a szakember.

Cegléd-Szolnok és az 50-es

A városrész fejlődésének másik fontos időszaka a Bókay névhez fűződik. – Bókay Árpád a veje volt a másik nagy parcellázónak, Herrich Károlynak – folytatta a múltidézést a helytörténész. – A mai városközpont helyén téglagyár épült. Hamar felismerték, milyen hasznos lenne, ha az Üllői úton vasúttal tudnák a szállítást intézni. Ezért egy keskeny nyomtávú vasútvonalat építettek, amin nemcsak teher-, hanem személyszállítás is folyt. A gőzmozdony egészen a mai Nagyvárad térig húzta a kocsikat. Az 1900-ban villamosított vonal egy része ma is működik. A metró átadása után már csak a kispesti Határ úti végállomásig jár rajta az 50-es villamos. A vonalat egyébként a másik irányba többször meghosszabbították, utoljára 1929-ben.

A személyszállítás fellendülésével már megérte tovább parcellázni a területet, hiszen szinte gyorsabban lehetett bejutni a fővárosba, mint most. Az első állandó lakók már az 1880-as évek végén felépítették házaikat a mai Kossuth Lajos és Batthyány Lajos utcában, a Herrich birtokon.

heilauf_bent

– Herrich Károly három lánya örökölte a lőrinci birtokot. Az egyik, Herrich Szidónia férje volt Bókay Árpád, aki a kispesti önkormányzatban képviselte a parcellázást, illetve nagy szerepe volt Pestszentlőrinc önállósodásának kivívásában. A Bókay telep nagyobb részének parcellázása 1900-ban, a villamosítással kapott lendületet – tette hozzá Heilauf Zsuzsanna.

460 emberből 50 év alatt 39 ezer

Két jeles dátummal folytathatjuk a kerületünk történetét: Pestszentlőrinc 1910-től önálló település és 1936-ban pedig városi rangot kap.

– Pestszentimre fejlődésében a Lajosmizsei vasútvonal meghatározó fontosságú. Itt Pestszentlőrinccel ellentétben nem alakult ki gyáripar, a vasút elsősorban személyszállításra szolgált. Sokáig Soroksárpéteri néven működött a település, melynek lakói azonban úgy érezték, hogy az anyaközség, Soroksár kevéssé törődik velük, akár az iskolák kérdésében, akár más, közigazgatási, szolgáltatási szinten. Végül 1930-ban vált önálló nagyközséggé és 1931-ben vette fel a Pestszentimre nevet.

1900-ban 270 ember lakott Soroksárpéterin, Lőrincen pedig 6 ezer. 1930-ra Lőrincen már több mint 30 ezren éltek, Pestszentimrén pedig több mint 8 ezren, mindkettő hatalmas ugrás.

– Sajnos a háború erősen megakasztotta a települések fejlődését, hiszen 1944 végén itt volt a budapesti ostromgyűrű. A már működő és katonai célokat szolgáló ferihegyi repülőtér miatt 1944-ben folyamatosak voltak a légitámadások. A harcok során súlyosan megsérült a repülőtér és számos köz- és magánépület, többek között a pestszentimrei katolikus és református templom is.

18kerferihegy_bent

Békeidők új ruhái – „megjöttek” a paneltornyok

– A háború után már egy új típusú fejlődés kezdőzött. A háborús károk helyreállításának megkezdése mellett a pestszentlőrinci Béke tér és Pestszentimre között villamosvonalat építettek. 1950-ben a fővároshoz csatolták a két települést egyetlen, a 18. számot viselő kerületbe olvasztva. Nagy-Budapest létrehozása, azaz a főváros és a közeli települések egybekapcsolásának gondolata már jóval korábban megfogalmazódott. Ekkoriban telepítették a mai védőerdőt Lőrinc és Imre között, és végre megnyílhatott a polgári légiforgalom új magyarországi központja, a ferihegyi repülőtér. Ez ma is a főváros nemzetközi légikikötője. A Liszt Ferenc repülőtér a mai napig kiemelt szereplője közösségünknek, a legnagyobb munkáltató, számtalan fejlesztés kapcsolódik hozzá.

– Az 1960-as években indult meg a modern lakótelepek építése – folytatta Heilauf Zsuzsanna. – A nagyrészt földszintes, egy emeletes házakból álló kertvárosi részek mellett négy- és sokemeletes házak jelentek meg. A Lakatos az első, a következő a mai Szent Lőrinc-telep, ezt a Havanna követi a 11 emeletes panelházaival. Itt viszonylag kis területen egy magyarországi viszonylatban nagytelepülésnyi ember él. Majd a Gloriett, és az Alacska úti, már inkább a lakópark-jellegű lakótelepek épültek fel. A 90-es évektől pedig megkezdődik a lakóparkok építése. Itt már a lakások nagyobbak, korszerűbbek, de a zöld terület, amely körülveszi őket, sokszor jóval kisebb, szűkösebb a lakótelepekénél.

18ker_bent

Megtudtuk: kerültünk sokat köszönhet annak, hogy két település összeolvadásából formálódott mind földrajzilag, mind pedig társadalmi berendezkedését illetően. Két települési központ alkotja a kerületet, nagyon sok közintézményt örökölt meg a közösség. Közel 100 ezer ember él itt, az iskolák és óvodák száma is húsz fölött van. Nemcsak állami, önkormányzati fenntartású intézmények működnek, hanem egyházi, alapítványi, egyesületi is.

– Nagyon gazdag a felekezeti élet. Többek között katolikus, református, evangélikus, baptista, unitárius és kopt keresztény közösségeink vannak. De nagyon intenzív a nemzetiségi jelenlét is Pestszentlőrinc-Pestszentimrén. A kisebbségi önkormányzatok közül az örménynek több köztéri alkotást köszönhetünk, a német pedig szerves részese a két tannyelvű oktatásunknak.

És talán e miatt is forrtak – a többi kerület előtt is példát mutatva – igazi közösséggé az itt élő emberek gazdag kulturális és sportéletet teremtve. Három közösségi házunkban egymásnak adják a kilincset a különböző művészeti és szabadidős szervezetek, több kiállítás, színházi előadás, élő koncert színesíti a közéletünket.

Nagyjaink

Kondor Béla és Szécsi Margit neve a művészet területéről öregbíti kerületünk hírét, a Kossuth téren áll szobruk. Ők mindketten Pestszentlőrincen kezdték meg tanulmányaikat. Szécsi Margit a mai német nemzetiségi két tannyelvű általános iskola épületében (közismert nevén ez a „piros iskola”), Kondor Béla pedig a mai Bókay Árpád általános iskola épületében tanult. Pestszentimrén Krepuska Géza és az általa emeltetett épületek váltak híressé. Ő egyszerre orvosprofesszor, foglalkozott szőlészettel is, az egyik utolsó polihisztor volt. Édesapja még a lőrinci majorságban dolgozott.

18ler_kondor_bent

Sportolók közül mindenképp beszélnünk kell Deák „Bamba”Ferenc válogatott, rekorder csatárunkról, aki 1945-46, 1946-47 és 1948-49-es idényben vezette az európai góllövőlistát. 1945-46-ban 34 mérkőzésen 66 gólt rúgott, ami máig világrekord. Dudás Miklós világbajnok kajakosunk pedig még számos éremmel kecsegtethet minket, reméljük lesz közöttük olimpiai is…

– De beszélnünk kell mindenki Laci bácsijáról, Somogyi Lászlóról is, aki Havannán volt legendás katolikus plébános. Évtizedeken keresztül meghatározó tevékenységének, személyiségének köszönhetően lett kerületünk díszpolgára, és alig néhány évvel halála után szobrot is emelt neki a közösség – beszélt a „névtelen” hősökről is a történész. Majd kiemelte, hogy a helytörténeti gyűjteménynek, ha minden a tervek szerint alakul, a közeljövőben lesz egy központi épülete. Ez a Bókay-kert mellett álló villa, melynek hamarosan megindul majd a felújítása. Azt tervezik, hogy a villát körülvevő falon megörökítik majd Pestszentlőrinc-Pestszentimre híres embereink nevét és szerepét egy-egy emléktáblával.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva