Sorsfordító lehetett volna a végső győzelem

Szerző • 2018-03-18 • Hírek, Közélet Sorsfordító lehetett volna a végső győzelem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva202

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezete egyet jelent a magyarsággal. A március 15-i események kitörlődése az emlékezetből egyet jelentene a nemzet elporladásával. Erről is beszélt ünnepi megemlékezésében Kovács István történész a pestszentimrei református templom kertjében lévő Vasvári Pál-kopjafánál március 14-én megrendezett koszorúzási ünnepségen.

A megemlékezést a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola tanulóinak táncbetétes rövid műsora vezette be. Varga Máté nyolcadik osztályos tanuló részletet olvasott fel Vasváry Pálnak a Pozsonyra érkező kormányt üdvözlő beszédéből.

Tanult forradalmárok

Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke Vasváry Pál életének kutatójaként arról emlékezett meg, hogy milyen tartalmas, mozgalmas életet élt a fiatalon hősi halált halt forradalmár.

Huszonhárom év nagyon kevés idő egy ember életében. Egy ígéretesnek indult életpálya tört össze Körösfő közelében a gyalui havasokban. Egy fiatal élet ért véget, amit egy dárdahegy oltott ki – mondta Péntek László. – Március 15-e alkalmából azokra a fiatalokra emlékezünk, akik 1848-ban a szabadság lángjának szikráját lobbantották fel. Köztük volt Vasvári Pál történelem tanár. Életéből hat évet töltött Pest-Budán, tanult, tanított. Ő volt az első, aki népszerűsítette és kiállt a nők egyenjogúsága mellett. Általánosan elfogadott tény, hogy őt tartják a forradalom legokosabb, talán legintelligensebb vezetőjének.

Előkészített változások

A pesti március 15-ie eseményeit a két nappal korábbi bécsi forradalom indította el.

Az már kevésbé ismert, hogy a bécsi forradalom kitöréséhez meghatározó módon járult hozzá Kossuth Lajosnak a március 3-i pozsonyi országgyűlésen elmondott beszéde, amelyben az egész Habsburg Monarchiának alkotmányt követelt, megfogalmazva a feudális rendszer lebontásának társadalmi és politikai programját is – mondta megemlékezésében Kovács István. – E program pontjai majdnem teljesen megegyeztek a márciusi ifjak által megfogalmazott 12 ponttal. Ez a tény az országgyűlés padsoraiban 1825 óta a reformok bevezetésének napi munkájával foglalkozó „öreg” követek, és a radikális változásokat követelő, lenyűgözően művelt pesti fiatalok közötti együttműködés bizonyítéka. Vagyis március 15-e eseményeinek forgatókönyvét nem csupán előző este a Pilvax kávéházban írták, hanem az azt megelőző majd negyedszázad során az országgyűlésben készítették elő.

A cári túlerő győzött

Kovács István elmondta azt is, hogy bár az ország átalakítása, működésének korszerűsítése szempontjából a 12 pont mindegyike fontos, de a legnagyobb jelentősége a jobbágyok felszabadításáról szóló hatodik pontnak volt.

Koszorúk a hősök emlékére
Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc hőseire emlékezve Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata nevében koszorút helyezett el a Vasváry Pál-kopjafánál Ughy Attila polgármester, Lévai István Zoltán alpolgármester és Molnár Ildikó címzetes főjegyző. Koszorúval, illetve virággal emlékezett Kucsák László országgyűlési képviselő, Bauer Ferenc és Czellahó László (Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat), Pilcsák Csaba József (XVIII. kerületi Kormányhivatal), Bak Ferenc igazgató, Elek Noémi és Kerekes Elek (Külső-pesti Tankerületi Központ), Bódis László Körösfő polgármestere és Péntek László.
Koszorút helyezett el a lengyel testvérváros, Dabrowa Tarnowska küldöttsége Tadeusz Kwiatkowski polgármester vezetésével. Az 1956-os magyar Szabadságharcosok Világszövetsége nevében Lomnici Zoltán és Sántha Gábor, a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. nevében Banyár László vezérigazgató és munkatársai koszorúzott. A hősök emléke előtt tisztelegtek a kerületi pártok, a nemzetiségi önkormányzatok, a helyi sportegyesületek, oktatási intézmények, civil és egyéb társadalmi szervezetek, polgári, nyugdíjas, kulturális és művészeti egyesületek képviselői.

A felszabadítással 1,4 millió jobbágycsalád egyik óráról a másikra az általa művelt telek és lakott ház tulajdonosává vált. Ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás nem tette tönkre az ország politikai és gazdasági életében meghatározó birtokos osztályt, amelyre fejlett polgárság híján a modernizálás feladata hárult. Az üres államkasszát öröklő Batthyány kormány öt hónapos működése alatt megoldandó kül- és belpolitikai gondok sokaságával együtt is a legstabilabbnak bizonyult Európában.

A magyar szabadságharc végső győzelmét végül csak a 260 ezer fős orosz cári hadsereg tudta megakadályozni.

Mihail Heller orosz történész szerint I. Mikós cár beavatkozása mentette meg az ausztriai császárságot, melynek trónján az ifjú Ferenc József ült. Hatvanöt évvel ő indította el az első világháborút. Mindez feltehetőleg távoli következménye annak, hogy az orosz cári hadsereg elfojtotta a magyar forradalmat. Lehet, hogy ha győz a magyar szabadságarc, más irányt vett volna a kelet-közép európai térség történelme.

bp18.hu, P.A.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva