Szécsi Margit és a bunkerek

Szerző • 2018-09-21 • Hírek, Kultúra Szécsi Margit és a bunkerek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva214

A Kulturális Örökség Napjai elnevezésű országos programsorozat kerületi szervezői változatos és igen érdekfeszítő programokkal járultak hozzá a helyi rendezvények sikeréhez. Szeptember 15–16-án sétálhattunk ipari emlékek között, egy nevezetes bunkerben, és megismerkedhettünk a Lőrincen felcseperedő Szécsi Margit költőnő igazán mély gondolataival és életével.

A jól átgondolt és megtervezett programok szervezői – a Tomory Lajos Múzeum és a XVIII. kerületi Települési Értéktár Bizottság – mindent megtettek azért, hogy tartalmasan teljen ez a két nap, az érdeklődők játszva és sétálva tanuljanak, illetve ismerjék meg a helyi kulturális értékeket. Még azt is sikerült „elintézniük”, hogy jó időben legyünk jó helyen…

Séta ipari emlékeink között

A kerületben, de újabban már a főváros más vidékein élők is megszokhatták, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre értékeit örömmel mutatják be rendszeresen számukra a helyi múzeum és értéktár munkatársai. A Kulturális Örökség Napjai rendezvényen is izgalmas barangolásban lehetett részük mindazoknak, akik kíváncsiak voltak a gazdag ipari emlékekre. A kiindulási pont a pestszentlőrinci vasútállomás patinás épülete volt, itt gyülekeztünk legalább százan, hogy a múzeum részéről Heilauf Zsuzsanna igazgató, az értéktár-bizottságtól pedig Kardos Gábor vezetésével a felüljárón keresztül felfedezőútra induljunk a Gyömrői úti volt gyárépületek megtekintésére.

A vasútnak döntő szerep jutott abban, hogy itt kialakulhatott egy jól prosperáló ipari negyed – hallottuk Kardos Gábortól. Ezután a csaknem háromórás séta alatt érintették a lelkes „túrázók” az egykori Orenstein és Koppel Rt., majd a Kőolajipari Gépgyár, a Pirt repülőgépgyár és a Lőrinci Fonó épületeit, amelyek mindegyikéhez fűztek egy-egy történetet a túravezetők.

Betelt a bunker

Feltűnt egy zöld levelekbe burkolódzó kockaépület is a Gyömrői út 91. szám alatt, a híres-nevezetes titokzatos / … (soha nem írtunk róla) bunker, azaz óvóhely is, amelyben szombaton és vasárnap is kalauzolták a 15-15 fős limitált csoportokat. A bunker a második világháború befejezését követően, az 1950-es évek elején épült a közeli textilgyár munkásainak, akiknek egy lehetséges újabb háború alatt nyújtott volna védelmet. A Lőrinci Fonó az ország legnagyobb fonógyára volt, ahol három műszakban majdnem háromezer ember dolgozott. A négyszintes, másfél méter falvastagságú, gáz-, szilánk- és atombiztos óvóhely 1200 személy befogadására volt alkalmas, napjainkban pedig a Bunkergame szabadulójáték helyszíne a jó állapotban fennmaradt létesítmény. A játékot a hidegháborús korszakból származó bútorok, tárgyak, egy komplett orvosi szoba, valamint a bunker eredeti berendezése (például az épségben megmaradt irányítószoba, az egyes helyiségek bejárata fölötti eredeti feliratok, a szellőzőrendszer) teszi érdekessé. A felső szinten egy nagyobb gyári, elsősorban tűz- és balesetvédelmi, illetve légoltalmi plakátokból álló anyagot is megtekinthetnek az érdeklődők.

Két évtizede…
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1999-ben megbízta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát (akkori nevén Országos Műemlékvédelmi Hivatal Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát), hogy szervezze meg a Kulturális Örökség Napjait. Ezt a koordináló munkát azóta is a hazai műemlék- és örökségvédelem központi intézménye végzi, de az igazán nagy feladat a különféle intézmények tulajdonosaira, működtetőire, kezelőire hárul, ők vállalják, hogy ilyenkor hozzáférhetővé teszik a nagyközönség által máskor nem látogatható, illetve látható értékes, szép épületeket, gyűjteményeket is. A rendezvény célja az, hogy a nyilvánosság érdeklődését a magyar kultúra, művelődés, építészet gazdag tárházára irányítsák.

A bunkertúrára két nap alatt beteltek a helyek, és öt-hatszoros volt a túljelentkezés, ezért – mivel egyszerre tizenötnél több ember nem tartózkodhat a létesítményben – a Tomory Lajos Múzeum és a Bunkergame október elején egyeztet arról, hogyan és milyen formában lehet további látogatói csoportokat szervezni. Ennek nyomán legkésőbb október közepén közzéteszik az új időpontokat, jelentkezési formát. Érdemes részt venni a különleges bunkertúrán!

Szécsi Margit lelke

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából egy jelentős költő, Szécsi Margit életútját is bebarangolhattuk a Kossuth téri Pavilongalériában Szabó Zsófia kurátor vezetésével. Sajnos a vasárnap délelőtti tárlatvezetésre csak nagyon kevesen jöttek el, de akik ott voltak, nem bánták meg, hogy ezt az órát erre a célra fordították. Szabó Zsófia olyan érzékletesen mutatta be a kerületünkben felcseperedő író-költő életét, alkotásait, hogy a hallgatóságból biztosan többen is lelkes hívévé és olvasójává válnak, ha eddig még nem találkoztak volna a műveivel. A május végén fotókból, írásokból, idézetekből, személyes tárgyakból, festményekből Látható ember címmel megnyílt kiállítás szeptember végéig látogatható.

Egy biztos: különösen a kerületi iskolák diákjainak „kötelező” volna megtekinteni, hogy büszkék lehessenek arra, milyen mély lelkületű, jelentős költő – Nagy László költő felesége – élt egykor közöttünk.

bp18.hu, T.L.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva