Szent Istvánra emlékeztek

Szerző • 2019-08-20 • Hírek, Közélet Szent Istvánra emlékeztek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva264

Egyetlenegy lehetőségünk van: az, hogy a keresztény Európához kell csatlakozni – ezt ismerte fel István király, aki az elképzelése mellett mindvégig, haláláig kitartott, és ezzel kijelölte az utat a magyarság számára. Ezeket a gondolatokat hallhatták mindazok, akik részt vettek augusztus 16-án az államalapítás és Szent István augusztus 20-i emléknapja előtt tisztelgő koszorúzási ünnepségen Pestszentimrén, a Hősök terén – írta a bp18.hu.

Ezen a péntek délelőttön a Hősök tere környékén mindenki élte a hétköznapok megszokott életét munkával, bevásárlással, mégis ünnepi volt a hangulat, hiszen a tér megtelt ünneplőbe öltözött emberekkel, s a hangszórókból áradó, az érzelmekre ható zene és ének jelezte: egy rövid időre minden erre járó civilnek meg kell állnia, hogy megemlékezzen államalapító királyunkról, Szent Istvánról.

A Himnusz felcsendülése után Bánhidy Vajk történész emlékező szavai ragadták magukkal nemcsak a kerület megjelent vezetőit – köztük Ughy Attila polgármestert, Lévai István Zoltán és Szarvas Attila alpolgármestert, dr. Molnár Ildikó címzetes főjegyzőt –, a pártok, civil szervezetek képviselőit, Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgárait, hanem a járókelőket is.

Én most Esztergomból, egy kulcsfontosságú helyszínről érkeztem ide, ami azért kulcsfontosságú, mert Szent Istvánt ebben a városban koronázták meg 1000 karácsonyán vagy néhány nappal később, 1001. újév napján. Ez még nem teljesen tisztázott a történészek körében – kezdte a beszédét az előadó.

Az első keresztény királyunk

– Ki is ez az ember, apostoli király, első keresztény királyunk? 970 körül született Esztergomban Géza fiaként, aki Vajkban, azaz Istvánban látta meg utódját, akire ráépítheti az államát. Felszámolta a törzsi szervezeteket, és elkezdte kiépíteni az államát. István nehéz külpolitikai helyzetben választott irányt, olyan irányt, amely döntően meghatározta sorsunkat, létünket, a jövőnket. Két gigahatalom, Bizánc és a Német-római Császárság közt ez nem volt könnyű feladat. István, akinek a népe csupán száz esztendeje élt a Kárpát-medencében, tudta, hogy ha nem a helyes utat választja, azaz a nyugati kereszténységhez való csatlakozást, örökre elsodródhat, eltűnhet a magyarság a történelem süllyesztőjében. Egyetlenegy lehetőségünk van, az, hogy a keresztény Európához kell csatlakozni – ismerte fel nagy királyunk. Ez a legnagyobb erénye, valamint a bölcsessége, határozottsága, amellyel véghez is vitte az elképzelését. Harmincéves volt, amikor az ország uralkodója, királya lett, és a semmiből hozta létre például a közigazgatási rendszerét, indította be sikeres külpolitikáját. Egy személyben nem volt könnyű dolga, amikor rokonai hatalmának a felszámolásához kezdett, de vasszigorral ez is sikerült neki.

Szent István intelmei

A történész arról is beszélt, hogy István írásban megfogalmazott intelmeivel mutatott utat fiának, Imre hercegnek: mi kell ahhoz, hogy komoly uralkodóvá váljon? Fia, jövőbeli reménysége azonban fiatalon meghalt. Ő hét évvel később, 1038. augusztus 15-én hunyt el, de a halálos ágyán felajánlotta a Szűzanyának, Máriának az országot. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, s azóta ünnepeljük ezt az eseményt, ez a legrégebbi ünnepünk, amely a kezdetektől fogva a szuverén magyar állam megszületésének emlékét ápolja, ami szorosan összefonódott első királyunk, Szent István személyének tiszteletével.

Bánhidy Vajk végezetül megemlítette az „ezeréves” intelmek közül az egyik legfontosabbat, amely a mának is szól. Azt, hogy fogadjuk el és gyámolítsuk az idegeneket, akik fegyvert vagy tudást, azaz segítséget hoznak az országunknak.

De mai felkavart világunkban érdemes megfogadni a következő intelmét is, amely így szól: „Vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik” – tette hozzá.

Himnusz Szent Istvánról

A beszéd után Träger Lili énekművész a Szent István dicsértessél és a Himnusz Szent István királyról című gyönyörű dalt adta elő. Ez utóbbiból idézünk egy rövid fohászt: „Kérünk, mint apostolunkat és az első királyunkat, Szent István, nézz Mennyből le a szép magyar népedre.” Ma különösen nagy szükségünk van Szent István vigyázó tekintetére…
Koszorúzás

Az ünnepség végén eljött a koszorúzás méltóságteljes pillanata. A XVIII. kerületi önkormányzat nevében Ughy Attila, Lévai István Zoltán és dr. Molnár Ildikó helyezett el koszorút, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat képviseletében Bauer Ferenc elnök. Őket a XVIII. kerületi Kormányhivatal elnöke, Hodruszky Csaba követte, majd az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége nevében Szentiványi György budapesti elnök és Tóth Kálmán koszorúzott. A pártok, a civil és társadalmi szervezetek képviselői szintén elhelyezték koszorúikat vagy a megemlékezés virágait.

Forrás: bp18.hu/T.L.

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva