Tíz év az életemből – egy alkotó ember a kerületből

Szerző • 2015-01-23 • Egyéb, Hírek, Művészet Tíz év az életemből – egy alkotó ember a kerületből bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva1887

Baráth Miklóst egy korábbi kiállításának megnyitóján így mutatta be Buczkó Imre festőművész: “Ecce Homo”. Ez az állítás nem jár túl messze az igazságtól, mert Miklós kovács, kertész, fest, fotóz, sőt írt már önéletrajzi könyvet is.

De hogy jött össze mindez? Ahhoz, hogy ezt elmondjam, vissza kell fordítani az idő kerekét. Az 1931-ben született Baráth Miklós 16 éves volt, amikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ilken egy jó nevű mesternél, Jámbor Jánosnál kitanulta a kovács szakmát. Segédként a mester nem tudta őt fizetni, ezért Budapestre jött szerencsét próbálni.

Aztán behívták katonának, ahol légvédelmi irányítói képzés után őrmesteri rendfokozatot kapott. A Gábor Áron Tüzér Technikus Tiszti Iskolában folytatta tanulmányait, ahol hadnaggyá avatták. Később Tatán tüzér-műhelyvezetői beosztásba került, majd 1955-ben alakulatát Budapestre helyezték.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A fiatalember az 1956-os forradalom után nem volt hajlandó aláírni a „hűségnyilatkozatot”, ezért azonnal leszerelték. Új, civil életének első állomása a Hajó-, Gép- és Kazánjavító Vállalat volt, ahol többféle munkakörben dolgozott: volt villanyszerelő, kazánkovács és csőszerelő lakatos. 1961-ben a Malévhez került, s amikor megalakult a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság (LRI), ott folytatta a munkát.

A repülőtéri harminc éve alatt volt lakatos, csoportvezető, művezető, majd 1991-ben gépészeti és vízgazdálkodási részlegvezetőként ment nyugdíjba.

Baráth Miklós elmondta, hogy az LRI akkori főmérnökeként dolgozó Buczkó Imre festőművész, művészeti író – későbbi barátja – makacs biztatására kezdett el festeni. Egy alkalommal cukkolásképpen kijelentette, hogy megtanul festeni, és majd le fogja őt pipálni. Amikor nyugdíjas lett, Buczkó Imre emlékeztette az ígéretére, de ő szabadkozott, hogy csak viccelt. Azonban mégiscsak megtört a jég, és Miklós elkezdett festeni.

barath_02_bent

„2005-től többé-kevéssé rendszeresen fest, és láthatóan fejlődik” – mondta róla a festőművész barát.
Ezért is adta Baráth Miklós a Rózsa Művelődési Házban januárban megrendezett kiállításának a Tíz év az életemből címet. De hogy tovább folytassuk a sort, hogy mi mindennel foglalkozik még, el kell mondani róla, hogy az országban, ha nem is a legnagyobb, de a legjobb írisztermelő. A kertjében 150–200 között van a szín- és formaváltozatok száma. Mellette más virágokat és növényeket is kedvel, például az orchideákat és a broméliákat. Fotóanyaga ízelítőt ad a virágok naturális szépségéből.

Baráth Miklós Rögös út című könyvének ajánlásához az alábbiakat írta Buczkó Imre: „…Aki történelmünk egy szeletét szeretné hiteles forrásból megismerni, az olvassa el ezt a történetet. Aki szereti kutatni, hol van az emberi teljesítőképesség határa, olvassa el ezt a könyvet. Aki egy kis – immár a feledés veszélyeit hordozó – érintetlen néprajzba akar belekóstolni, itt a lehetőség. És aki szereti, ha mindez és olykor a legkomolyabb dráma is humorba van pácolva, olvassa el ezt az írást.”

bp18.hu, Fülep Erzsébet

Pin It

Kapcsolódó

Hozzászólások letiltva